Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)

III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT

4. A főgimnázium és a jogi fakultás beindítása

Az algimnázium részére megnyert nyilvánosságot Szigeten, de az országban máshol is, csupán kiindulási pontnak tekintették. A fentebb már idézett kinyilvánítás szellemében, a követendő taktikát, az igazgató Szilágyi így fogalmazta meg: azon csendes, de nem lankadó eréllyel, amelyet a külső és belső munkásai az intézetnek követtek eddig is. Nem lépni tovább addig a birtokba vett nyomról, amíg azon lábunkat annyira nem biztosítottuk, hogy az onnan továbbhaladás ne legyen veszélyeztetve.”

Ezek szellemében 1856 nyarán új szózatot és körlevelet bocsátanak ki. A cél a főgimnáziumi státus visszaszerzése. A Radák, Teleki, Bánffy és Bethlen családok, valamint gr. Rhédey János alapítványaival újból főként az erdélyi tehetős református családok jeleskedtek. Hozzájuk zárkózott fel Pálóczy Horváth Mária, aki a Nyíregyházához közeli Sima Pusztát a szigeti és kisebb részben a miskolci és a pápai református iskoláknak, valamint a román fejedelemségekben tevékenykedő református missziónak hagyományozta. Az így megnövekedett anyagi erőforrások birtokában 1859 őszétől kezdve évente egy-egy újabb tanári széket hirdetnek meg és töltenek be. S ezek az intézkedések a főgimnáziumi osztályok évenkénti szaporodását teszik lehetővé. Az osztrák abszolutizmus gyengülésével 1859 őszétől a magyarországi református egyházkerületek is visszanyerik iskolaszervezői és ellenőrzői jogaikat. Legfőbb intézkedéseik révén: a főgimnáziumi osztályok előadói nyelve a magyar lesz, történelemből fő célkitűzés Magyarország történelmének a megismertetése és elsajátítása és az eddigi kizárólagos Ausztria történelmének és földrajzának oktatása csupán félévi tananyaggá válik.

1860 őszén a szigeti iskolában a Yl-ra, a következő két évben pedig a VII. és VIII. osztályok is beindultak. A bővítésekkel párhuzamosan a tanulók létszáma is folyton emelkedett és az 1862-63-as tanévben a gimnáziumi tanulók száma már 123 volt. Az első érettségi vizsgák azonban Szigeten csak a következő tanév végén, 1864 nyarán tartották. Az 1863-64-es tanévban egyébként a főgimnáziumi VII. és VIII. osztályával egyenlő I. és II. éves bölcsészeti osztályok mellett a III. bölcsészetiben is folyt a tanítás. Ez utóbbiban olyan tantárgyakat is oktattak, amelyek az első jogi és teológiai szakokhoz is megteremtették a bevezetést. Ezek a tantárgyak az igazgató által előadott alkotmány- és jogtörténet valamint oklevéltan és a pesti és a bécsi egyetemek bölcsészdoktora, Fejér Bertalan által előadott bölcseleti erkölcstan (más évben észjog) és általános államtan, valamint a statisztika voltak.

Már az első érettségi vizsgák lezajlása előtt, a pártfogóság egyes tagjai azt javasolták, hogy most már a teljes körű humán műveltséget nyújtó gimnaziális osztályok mellett egy alpolgári (I—IV. osztállyal működő) iskolatagozatot is létesítsenek. A tanári

50