Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)

III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT

2. A líceum küligazgatása

Az intézet küligazgatását a XVIII. század közepétől a patronátus látta el. Az irányítás operatívabbá tétele érdekében 1855-től létrehozzák a líceum kormányzótanácsát. Ez 15 tagból állott. A tagok kétharmada szigetiekből, egyharmada vidékiekből verbuválódott. Gyűléseit a felügyelő gondnok vagy ennek helyettese hívta össze, és amennyiben legkevesebb 5 tag megjelent, az összejövetel határozatképes volt. Az iskola szervezése, tanárok meghívása, fizetésük szabályozása és elbocsátásukról szóló döntés meghozatalának joga a pártfogóságot illette, a többi kérdésben pedig a kormányzótanács határozott, de határozatairól a pártfogóságnak beszámolt. Már 1855 végén felmerült a pártfogóság és a kormányzótanács egyesítése. Egyenlőre döntés nem született, de az iskola ügyeinek intézése fokozatosan átkerült a kormányzótanácshoz, melynek külön hivatali pecsétje volt.

1873-tól kezdődően a kormányzótanács kibővült és ettől az évtől kezdve megkülönböztetnek: helybeli (szigeti 18), vidéki (9) és hivatali tagokat. Ez utóbbiak: a szigeti református lelkész, a szigeti református egyház gondnoka, Sziget város polgármestere, Sziget város nemesi testületének elnöke, a líceum pénztárnoka, ennek jegyzője, igazgató tanára, a szigeti csizmadia és varga iparos társulatok elnökei voltak. Hivatalból állandó tagok még a bányai, beregi és máramaros-ugocsai egyházmegyék időszerinti esperesei.

1900-ban az iskola küligazgatását, iskolafenntartói minőségben, a Máramarosugocsai Evangélikus Református Egyházmegye vette át. A kormányzótanács helyébe az egyházmegyei közgyűlés által jóváhagyott, 19 tagból álló, 10 évre megválasztott (részben kijelölt) igazgatótanács lépett. Tagjai közül hivatalból az egyházmegye esperese és gondnoka, a máramarosszigeti egyházközség lelkésze és gondnoka, a főgimnázium és a jogakadémia igazgatói, valamint 2 főgimnáziumi tanár (utóbbiakat a tanári kari közgyűlés nevezi meg). A többi tagot az egyházmegyei gyűlés választja, de azzal a kikötéssel, hogy közülük legkevesebb 9 a máramarosszigeti református egyházközség tagjai legyenek. A tízéves időszakon belül eltávozottak helyét a líceum igazgatótanácsa saját határozatai alapján egészítette ki. Az intézet ügyeinek intézése, a tanárválasztást is beleértve, az igazgatótanács határozatai alapján történik. Ez utóbbi változtatásokat rögzítő szabályrendeletet a Tiszántúli Evangélikus Református Egyház kerület 1900. május 16-18-i közgyűlés hagyta jóvá. 1919 után a fenntartói jogok gyakorlását a királyhágómelléki egyházkerület megbízásából előbb a szigeti egyház presbitériumára, majd a nagybányai egyházmegyére ruházta. Ennek irányítása alatt új igazgatótanács szerveződött.60

46