Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)

III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT

III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT 1. A forradalom előtti örökség A forradalom leverését követő császári abszolutizmus az élet minden terüle­tére kivetítette hatalmát. A központi intézkedések betartásának ellenőrzése céljából az oktatás és nevelés terén mindenekelőtt alapos felmérést készítettek. A volt Máramaros megye területe a Kassán székelő kerületi főispánnak volt alárendelve. 1849 novembe­rében az alárendelt megyei elnök és kormánybiztoson keresztül feltett hat pontból álló kérdéskörben a tanintézet szerkezetéről, az iskolaépület nagyságáról és állapotáról, a rendelkezésre álló pénzügyi alapokról, az iskolában folyó oktatási és nevelési tevé­kenységről, az oktatók korábbi iskolai végzettségéről, szakmai és irodalmi tevékenysé­géről, ezek fizetési besorolásáról valamint a fizetések biztosításának módjáról kértek részletes jelentést. A pártfogóság által kitöltött válasz alapján a líceum főiskola, melynek alsóbb osztályaiba elemi fiúiskola is tartozik. „Az alsó tanpálya” kilenc éves. Az első négy osz­tályt az elemi iskola képezi, melynek keretében az első és második osztályos tanulókat egy segédoktató tanítja, aki közvetlenül a harmadik és negyedik összevont osztályok­kal foglalkozó tanítónak van alárendelve. A gimnaziális osztály öt évig tart. Mindegyik osztállyal egy-egy személy foglalkozik. Ezek közül az első és második gimnáziumi osztályok oktatói a líceum főiskolai tagozatának hallgatói, tehát segédtanárok, a har­madik, negyedik és ötödik gimnáziumi osztályt pedig képesített tanárok oktatják. A líceum felső tagozatára kétéves bölcsészeti évfolyam és ennek betetőzését az ugyan­csak kétéves jogi pálya képezi. Már a bölcseleti évfolyamok hallgatói is csak a gim­náziumi osztályokat sikeresen befejezett és levizsgázott volt diákok lehetnek, a jogi tanulmányokat pedig kötelezően meg kell előzze a két bölcseleti év elvégzése. A tan­személyzet élén a líceum igazgatója áll, akinek személye 1838 óta, váltásos alapon, a bölcseleti és jogtudományokat előadó három professzor közül kerül ki. 1851-től áttér­nek az igazgató személyének három évre történő kinevezésére. (Ettől az évtől kezdve ezt a tisztséget, újraválasztások utóbb kinevezés révén, több mint 40 éven át Szilágyi István töltötte be.) Az iskola épülete a XIX. század első éveiben épült egy emeletes kőépület, mely­ben 20 szoba van. Az iskola fenntartási költségeit egyes protestáns személyek koron­kénti adakozásából fedezik.39 45

Next

/
Thumbnails
Contents