Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
II. AZ ISKOLA 1797 ÉS 1851 KÖZÖTT
sen. Ettől kezdve 1848-ig a kisdiákok csupán szülői vagy osztálytanítói felügyelet mellett mehetnek színházba.46 6.1848 előtti tanrend Az iskolában meghonosodott tanrenddel kapcsolatban egy mindenekben és mindenkor betartott szabályozásról aligha beszélhetünk. A XVIII. század közepétől kezdődően a tanévkezdés ősz elején, szeptemberben volt és a júniusban (időnként július első tizedében) zajlott második megmérettetésig (diligentia) tartott. (1798-at követően volt időszak, amikor a vizsgák augusztus első napjaiban zajlottak.) Időközben január végén - február elején a diákok már átestek egy vizsgán, de a tógátusok esetében ezek a félévi vizsgák inkább a közöttük felállítandó rangsor megállapítására szolgáltak. Mind a véndiákok, mind pedig a kezdő, gimnazista vagy humanista fokozatú tanulók érkezése, illetve beiratása többnyire júliusban vagy szeptemberben történt, de az augusztusi hónapot kivéve egész éven át állandóan érkeztek új diákok. Tanév közben karácsonykor, húsvétkor és pünködkor szünidő következett, amikor a vidéki kisdiákok többnyire hazamentek. Ezek részére a szünidő egy-egy hetet, esetenként 10 napig tartott. A tógátusok azonban a három „sátoros ünnep” idején általában légációkba mentek. Részükre a szünidő egy-két nappal korábban kezdődött és ugyanannyival tovább is tartott. A közoktatók valamint a diákönkormányzat (coetus) vezetői azonban a kisdiákokkal együtt érkeztek vissza. A tógátusok többsége nyáron (aratás idején-után) és szőlőszüret idején (a hozzájuk beosztott szolgadiákkal együtt) ismét útra keltek, hogy az iskola részére adományt gyűjtsenek. Sokszor előfordult azonban, hogy kenyér vagy tűzifa hiány miatt a szünidőt meghosszabbították vagy a tanévet lerövidítették. A heti tanórákat úgy állították össze, hogy a professzorok által megtartott előadásokon vagy foglalkozásokon a kezdő vagy gimnaziális osztályok köztanítói is jelen lehessenek. A kezdő, gimnaziális és humanista osztályok oktatása reggel 7 órakor kezdődött és 8-ig tartott. Egy órai szünet közbeékelésével a második óra 9 és 10 óra között volt. Ezt követően egy órán át a magánoktatók foglalkoztak a rábízottjaikkal. Délután 2 és 3, majd 4 és 5 között a köztanítók oktattak s ezt követően egy órán át a növendékek ismét a magántanítókra voltak bízva, majd a városban lakók hazamehettek. Szerdán és szombaton délután nem volt kötelező oktatás. Ezeken a délutáni órákon szerdán az iskolatörvények ellen vétőket az iskolaszéken vonták felelősségre. A szombat délután pedig a városi séták, a takarítás, a tisztálkodás ideje volt. A fennebb vázolt órarend a tanév kezdetétől szüretig és húsvéttól a tanév végéig volt érvényes. Ezt nyári órarendnek nevezték. Szüret utánitól húsvétig terjedő 35
