Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
II. AZ ISKOLA 1797 ÉS 1851 KÖZÖTT
Szigeten a felsőbb osztályokban, a négyéves ciklus alatt, a főbb tudományokat két professzor oktatta, akik közül az első egyben az iskola rektora is volt. (1845-től kezdődően, az akkor oktató három professzor közül, váltásos alapon, a rektori címet és teendőket, évenként más-más személy látta el) a különös felkészültséget indokoló tantárgyakat itt is praesesek oktatták. Ezek közös feladata az iskola tanulóinak és hallgatóinak oktatása és nevelése volt. A felvilágosodás korának oktatási és nevelési elveit valló Hari a fennebb idézett füzet bevezetőjében leszögezi „.. ,a jövendő világra nézve legnagyobb s legnevezetesebb dolog az ifjúságnak jó nevelése”, majd így folytatja: „Az embernek arra kell törekedni, hogy emberséges legyen... Az erkölcsi nevelésre nézve fő dolog, hogy az ifjú az Istent tisztelni, az embereket szeretni s betsülni, de minden szolgai meghunyászkodás nélkül; megtanulja és magát bátran, elevenen, vidámon, de minden kevélység vagy szemtelenség nélkül viselje és hogy a kötelességének legszorosabb teljesítéséhez szoktasson...” Az oktatás módját, eszközeit és célját illetően Hari így fogalmaz: „Az értelem béli nevelésre arra kell nézni, hogy az elmének minden lehető tehetségei lassanként és erőltetés nélkül kifejlődjenek... Hibás vélekedés volt eleitől fogva, hogy a gyermekeknek legelsőbben az emlékező tehetségét kell gyakorolni; ezt éppen megfordítani kell és legelsőbben kell az ítélő tehetséget gyakorolni; nem tsak azért mivel az ítélő-tehettség az emberbe legfőbb, hanem azért is, mivel az emlékező tehetségnek is jó ki-mívelése az ítélő-tehetségnek jó kimívelésétől függ... Legelsőbben is tanuljon a gyermek anyai nyelven gondolkozni;azaz esmérkedjen a neveztesebb s az elme és szív mívelésére leg-inkább bé-folyó Tudományoknak legalább fővebb pontjaival s kezdeteivel, s mikor ezekben meglehetősen elő ment, akkor kezdjen tanulni idegen nyelvet... Hibás tanulás módja az, melly által az Ifjúnak elméje úgy szokik, hogy Tudósságot tsak a Könyvekből szereztethetőnek gondolja. Tanítsd-meg őket, hogy elkerülhetetlenül szükséges ugyan a jó Könyveknek olvasása s tanulása, de tsak mint útmutatók és vezérek, úgy szükségesek ezek, mert külömben úgy kell szokni, hogy mint-egy magából az elméből fejtse ki az ember a dolgokat. A Kintses-Tárba kultsal kell bé-menni, de a kults nem Kints-Tár. így van a könyvekkel is. A természetet és a dolgot magát kell tanulni, ennek kultsai a Tudományok, melyeknek ismét magyarázói a jó Könyvek.”37 Több mint 200 éves megállapítások ezek, de ma is érvényesek! Ezek a nevelési és oktatási elvek a szigeti református iskolában folyó munkát félévszázadon át meghatározták. Az iskola jellegében beállt változások ugyanakkor az intézet elnevezésében is módosulást eredményeztek. 1805 júliusától a Gymnasii Academicii megnevezést használták. 1813-ban találkozunk először a „LYCEUM” elnevezéssel, de ennek általánossá válását 1820-tól számíthatjuk. A fennebb vázolt osztálybeosztás a gimnaziális és a humanista osztályoknál nagyvonalakban az 1807-ben országosan kiadott Ratio Institutionis elveivel is meg27
