Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

tőén Késmárkon és Pozsonyban tanul, Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1848.XII. 15-én „táborban van”. 1852 és 1865 között a görög, német, latin, magyar nyelveket és történelmet tanított. 1868-tól a váltójog és az államtudományok előadója.40/

129. Veres Sándor: 1845.IX. 18-1847, 1850-1857 között segédlelkész Szigeten és helyettes gimnáziumi tanár. Oktatott hittant, latint, görögöt és német nyelvet.

130. Szilágyi István (született 1819-ben Nagykállón, meghalt 1897.IV.12-én Szigeten), a líceumban 1845.IX.25-én a „philológiai, természettani” tanszékre választották tanárnak. Ettől kezdve 1848-ig tanár, 1849 és a halála előtt kevéssel korábban történt nyugdíjazásáig a líceumi újkori történetének legkiemelkedőbb tanára és igazgatója volt. / Korábban debreceni diák, majd Nagyszalontán iskola-rektor volt. Ez utóbbi minőségében Arany János költői pályájának elindítójaként vonult a magyar irodalomtörténetbe. Nyelvészeti pályadíjas munkáiért az Akadémia levelező tagja lett. /Az 1850 után Szigeten, az algimnáziummá lefokozott református iskolát, szívós munkával, főgimnáziummá, majd 1868-tól jogakadémiává fejlesztette. Az iskola anyagi alapjainak rendezésével párhuzamosan, tűzkárral is megküzdve, a tanintézet épületét fokozatosan bővítette. Gazdag könyvtárat és szertárakat szervezett. Oktatott matematikát, kémiát, latin és magyar nyelvet és irodalmat, a jogakadémián pedig paleográfiát, diplomatikát, egyház- és művelődéstörténetet. Történelmi és irodalomtörténeti munkáival országos kiadványokban volt jelen, tankönyveket szerkesztett, a „Máramaros” című hetilapnak évtizedeken át társszerkesztője, a helyi társadalmi és közművelődési élet mindenese volt.43

131. Szász József: 1842 és 1855 között rajz és szépírás fakultatív oktatója. /Korábban nagyenyedi diák volt, majd Felsőbányán városi hivatalnok./ Szigeti évei alatt részben a piarista gimnáziumban is oktatott, időközben (1852-1854) Szegeden volt rajztanár.36

132. Dobay János: 1847.IX.1-1848.XI.12 elemi iskolai tanító. / Korábban debreceni diák, majd szigeti joghallgató (1804-es tétel).10 1848 őszén a katedráról önként a honvédseregbe vonult, utóbb 1849 februárjában megyei nemzetőri segédtiszt volt.36

133. Biki Ferenc: 1847.IX.1 és 1850.VII között elemi iskolai tanító, majd helyettes gimnáziumi tanár. /Korábban tivadari kisdiák, szigeti diákéveit 1834-ben kezdte (2236-al), majd 1840 és 1844 között tógátus volt. (1508-as tétel). 1846-ban Huszton segédlelkész. Szigeten töltött oktatói évei után Huszton, majd Nagyszőllősön lp, utóbb esperes.36 1881-ben halt meg.

134. Hunyadi Gáspár: 1848.XI-1851.X gimnáziumi tanár. /Forgolányban született, gimnáziumi éveit 1839 és 1845 között (2483-al), majd tógátusi éveit (1845-1848) a líceumban töltötte (1772-es tétel).10 Tanársága idején rövid ideig (1849) a szigeti leányiskolában is tanított.36

135. Fegyvernek! Sándor: 1849-ben elemi iskolai tanító. /Korábban Szigeten volt kisdiák (2469-al), majd Nagyenyeden tógátus./36

136. Fejér Bertalan (született 1831-ben Bustyaházán, meghalt 1881.V. 30-án Szigeten): 1849.XI.1-1854,1857-1876 helyettes, majd diplomás tanár. /1840 és 1846 között szigeti gimnazista (2524-al), majd bölcsész és joghallgató (185,1897 és 1942-es tételek).

168