Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
1854 őszétől a pesti egyetemen bölcsész-tanári, majd doktori címet nyert./ A gimnáziumi osztályokban latin, görög, német és magyar nyelvet tanított, majd a jogakadémián is voltak előadásai. 1876-ban a tanári széket Máramaros megye tanfelügyelői állásával cserélte fel s ezt a tisztségét haláláig be is töltötte. A Természettudományi Társaság, valamint a Történelmi Társulat tagja volt. Tanulmányai, cikkei az iskola értesítőjében és az általa is szerkesztett „Máramaros” hetilapban jelentek meg.40 137. Hajdú János: 1849.XII.4 és 1854 között elemi iskolai tanító, utóbb gimnáziumi tanár volt. /Patóházi születésű. Gimnáziumi (1839-1845) (2493-al), valamint bölcseleti és jogászi éveit a líceumban végezte (1791-es tétel). Közben Szigeten magánnevelő is volt. Tanított természetrajzot, történelmet, magyar, utóbb latin és német nyelvet, valamint természettant.10,36 138. Ármos Sándor: 1850-ben a III. gimnáziumi osztály tanára. Korábban a líceum diákja (1571-es tétel), majd Vaján volt lp. 139. Kardos Károly (született 1828-ban Tiszakeresztúron, meghalt 1900 márciusában): 1850.IX.1 és 1896 között gimnáziumi tanár, utóbb 1889 áprilisától a főgimnázium fegyelmi aligazgatója volt. /Korábban 1842-től szigeti kisdiák (2602-al), 1847-től tógátus volt (1860,1898 és 1941-es tételek). Természetrajzot, fizikát, kémiát oktatott. 1871-ben már tagja a Természettudományi Társulatnak, s ebben a minőségében megírta és a líceum értesítőiben közölte is ..Máramaros megye állatrajzi ismertetése” című közleményét.10,40 140. Balajti Dénes: 1850-1856.VI.23 elemi iskolai tanító és gimnáziumi énekoktató. Szigetről Kiskunhalasra ment tanárnak. 141. Bajusz Károly: 1851.XI-1855.VI. gimnáziumi tanár. /Korábban Sárospatakon diákoskodott, majd a Bornemissza családnál Gömör megyében nevelősködött. A líceum keretében a történelmet, földrajzot, természetrajzot, természettant, matematikát és esetenként magyar és latin nyelvet is oktatott.41 142. Kis Endre András: 1851-1853 között a szónoklati-költészeti osztály tanára volt. Oktatott latin, görög és német nyelveket és irodalmat.42 143. Székely Ferdinánd: 1851-1852 segédtanító volt. 144. JörgJózsef: 1851-1855 között az ének és a francia nyelv segédtanára. 145. Érber József, 1851-1853 között római katolikus vallástanár.45 146. Bartha Móric: 1852.III.15 és 1854 között előbb segédtanító, majd latin, történelem és földrajz tanára. Előzőleg Sárospatakon volt diák.42 147. Horkay Antal (született 1821 Kak (Heves megye), meghalt 1874): 1852.XI-től kezdődően 1873-ig tanító volt. /Előzőleg Sárospatakon volt diák, utóbb magántanár, majd Tiszafüreden magántanár. Több kötet gyermekversei és meséi jelentek meg. 1873-ban a pesti árvaházba lett kinevezve és egy bő év múlva meghalt. 148. Szarka József: 1852.XI-1856 tanár. Oktatott magyart és görögöt, matematikát, természettant, természetrajzot, történelmet. 1858 májusában Szigeten lp.46 149. Szontag József 1852 februárjától római katolikus vallásoktató. 150. Könnye Alajos 1854-ben kegyesrendi római katolikus vallásoktató. 169