Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
VI. A LÍCEUM GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETE
A jogoktatás visszaállítása után a líceumnak újabb termekre volt szüksége. A kormányzótanács 1868 májusában előbb az iskola épületének déli és északi részét szándékozott bővíteni. A kezdeti stádiumban egy „testgyakorló helyiség” felépítéséről is szó van. Sőt az is felmerült, hogy az új építkezésekkel párhuzamosan egy meteorológiai és csillagvizsgáló intézet is a líceum keretében létesülne. A Horváth Lajos által készített költségvetés 23.000 forintos kiadással számolt és csakis akkor, ha az építkezést még a tervbe vett Debrecen-Szatmárnémeti-Máramarossziget közötti vasútvonal munkálatainak beindítása előtt elvégzik. A pénz azonban kevés: az újabb építkezési szózat 1868 végéig csupán 2235 forintot eredményezett, ami 1871 júliusáig 3406 forint 41 krajcárra egészült ki. Az eleinte több országos intézmény által is támogatott meteorológiai és csillagvizsgáló objektum terve is dugába dőlt. 1869 októberében az építési terven módosítanak, egyelőre csak az iskola déli szárnyának bővítésére koncentrálnak. A munkálatok elvégzésére végül Schüke August vállalkozó, 1872. augusztus 20-án kötött szerződést 36.000 forintos árban, de ebből a már korábban beszerzett építőanyagok árát levonják.38 A bővítések megkezdése előtt, az iskola épületében volt összesen 24 szoba (helység), melyek közül 14 tanterem, 4 a gyűjteményeket és a könyvtárt foglalta magába. (A tantermek számának láttán ne feledjük: az elemi iskolai osztályok is ebben az épületben tanulnak.) Az 1881/82-es tanévben csupán a főgimnázium tantermeinek száma 8 és ezekhez 2 természetrajzi, 1 természettani múzeum, valamint egy rajzterem, 2 könyvtár terem és 1 tanári tanácskozó tartozott. A jogakadémia 4 termet foglalt le, míg 1883 és 1886 között 2 másik termet a császári királyi sorezred tisztképző iskolája használt.39 A korábbi években történt építések nyomán 1886-ban a líceum telkén négy épület volt: a főgimnázium két részével - a régi épület és az újszárnyrész, a tápintézet, az árnyékszék és a fakamara. A főépület régi része 707,16 m2 területű. Itt találhatók az osztálytermek (számuk 8), az igazgatósági iroda, a kormányzótanács tanácskozási terme, az önképzőtársulat, valamint a joghallgatók olvasóterme. Az új épületrész is kétszintes, mindkét szinten 2-2 szobával. Ennek emeleti részén volt elhelyezve a könyvtár, a földszinti termekben pedig a fizikai eszközök gyűjteménye. Ez a rész összesen 215,18 m2 területű volt. A tantermekben „templomi székek mintájára készült ülőpadok (egy-egy teremben háromtól hatig), a tanárok részére egy-egy fekete tábla, a falon állattani vagy növénytani fali ábrák, ásványtani, fa- és üvegminták, természettani ábrák, térképek, a szekrényben földgömb található.” Ezt károsította meg az 1886. november 14-i és főként a 21-én keltezett kétszeri tűzeset. Ez utóbbi volt a nagyobb erejű és a közeli református templomot is tönkretette. Az iskolaépület új részében a könyvtár feletti tetőrész és vele együtt a régi épület tetőszerkezete teljesen leégett. A könyvek szerencsére nem sok kárt szenvedtek és a 156
