Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
VI. A LÍCEUM GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETE
tűz eloltása után ezeket a földszinti múzeumi részbe szállították. Az újjáépítést Benkő Károly műegyetemi tanár tervei alapján rövidesen megkezdték, de pénzhiány miatt csupán az 1892-es tanévnyitás előtt fejezték be véglegesen. A 38 helységet felölelő épületből 8 tanterem, 2 természetrajzi múzeum, 2 könyvtár, egy-egy szoba a természettani, a vegyészeti múzeumok, a tanári és igazgatói termeket ölelte fel; 6 szoba a tápintézeté volt, míg 16 más szobát részben a jogakadémia bírta, részben pedig ezeket más célokra hasznosítottak.40 Az ezt követő évek közvetlen célkitűzése a tornacsarnok és egy vízöblítéses árnyékszék felépítése volt. Az építkezési tervek 1896 nyarán már készen voltak, de az 1901-1902-es tanévben ezek mellett már egy új épületszárny felépítését is tervbe vették. A kor igényeit kielégítő árnyékszék 1903 őszére készült el, a tornacsarnok részére pedig Pólya Sándor készített új tervet és az 1903-1904-es tanévben ennek építése is folyamatban volt és a következő tanévben be is fejeződött. Ugyancsak az 1904-1905- ös tanév során az addig meglévő épületekbe bevezették a villanyvilágítást. Ezen építkezések már jelentős nagyságú állami segítség igénybevételével valósultak meg. S erre számítottak akkor is, amikor az 1908—1909-es tanév eben az iskolaépület északi szárnyán egy új kétemeletes főszárny építési tervének elkészítésére pályázatot hirdettek. A pályázatra négy terv érkezett, de az igazgatótanács önmagában egyet sem fogadott el. A célnak legmegfelelőbb Krupás Károly ajánlata volt és elgondolásaiknak megfelelően ezt egészítették ki. Az új épületszárny falainak és tetőzetének elkészítéséért 113.817 korona 45 fillért fizettek; a villanyvilágítás beszereléséért a szigeti villanyvilágítási társaságnak 5.340 koronát, míg a vízvezeték és csatornázási munkálatokért - egy vízöblítéses árnyékszék elkészítését is beleértve - egy budapesti cégnek 10.000 koronát fizettek.41 Ezen munkálatokkal 1913 nyarára lettek készen és ezt követően már csupán az új épületszárnyba szánt bútorok megvásárlása és ezek elhelyezése maradt hátra. Ezek elkészülte után az 1912-1913-as főgimnáziumi értesítőben a következők olvashatók: „Most rendezik be első emeletén a természetrajzi, második emeletén a természettani szertár, előadóterem és a tanulóknak e tudományokban való mélyebb és alaposabb foglalkoztatás végett a dolgozóterem. Földszintje igazgatói lakásul szolgál. Az így felszabadult helységeket a rajztanítás céljaira - külön mértani és külön szabadkézi (művészi) rajztermekké és szertárrá alakítottuk át.” Jogosan emeli ki az igazgató, hogy a berendezések átadása után az iskola „a pedagógia újabb kívánalmaihoz képest tanítási eszközökkel is kiegészítettük, minden más középfokú iskolával teljesen versenyképes színvonalra emelkedik intézetünk.”42 Jött azonban az I. világháború, majd a hatalomváltást követően az iskola bezártatása. Kár volt érette!!! 157
