Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
V. A LÍCEUM KÖNYVTÁRA
kötet folyóirat és egyéb időszaki kiadvány, 3 kötet aprónyomtatvány, 130 darab térkép, 1000 kötet kézirat, 4686 darab oklevél és egyéb iratköteg, valamint 118 darab „egyéb könyvtári anyag: rajzok, metszetek, fényképek és hasonmások.”.134 Már előzőleg, 1901. június 20-án ez az anyag a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségének hatáskörébe tartozó gyűjtemények sorába került, a rendezés, leltározás, a könyvek katalógusának elkészítése a nagy tudású Fejérpataky László és a nagybányai eredetű Schönherr Gyula irányítása alatt történt. A szóban forgó leltár és katalógus is, mint azt látni fogjuk, Debrecenbe került. A líceum levéltárában ezekből nem maradt egyéb, mint az 1904-ben készült ábécés katalógus alapján összeállított leltár.153 Ez a leltár a könyvek szerzője, címe, kiadási helye és éve rovatokat tartalmazza, valamint a kötésről közöl adatokat. Legkevesebb tíz személy írása (valószínűleg diákok), akik közül egyeseknek vajmi kevés könyvtártani ismeretük lehetett. Sokszor még az írás is rendetlen és ezért a művek azonosítása nehéz. Számításaink szerint a szóban forgó leltár összesen 5473 címet tartalmaz. (A többkötetes művek, valamint az időszaki kiadványok csak egyszer jelennek meg s ez a magyarázata annak, hogy az 1906-os statisztikai kimutatás és az általunk összesített adat között oly nagy a különbség.) Az 5473 mű közül 9 a XVI. században jelent meg, 128 a XVII, 1550 a XVIII, 3359 a XIX. században látott napvilágot és csupán 3 mű szerepel 1901 és 1902-es kiadással. A fennmaradó 424 cím esetében a leltár nem közöl kiadási évet. Ezen leltár részletes elemzése meghaladja a kötet lehetőségét és ezért ettől el kell tekintenünk. Csupán jelezzük, hogy a leltárban szereplő legrégibb kiadású könyv 1534-ben jelent meg. A líceum könyvtárában a katalógus és a Régi Magyar Könyvtár (RMK) adatainak tanúsága szerint sok régi magyar könyv létezett. Az 1531 és 1711 között napvilágot látott magyar nyelvű nyomtatványok közül a líceumi könyvtár 88 művet mondhatott magáénak.156 Ezek közül öt kiadvány (Pázmány Péter négy vitairata. egy 1703-ban ismeretlen helyen megjelent, II. Rákóczi Ferenc imádsága néven ismert kiadvány) egyedül a szóban forgó könyvtárban volt meg137, ugyanakkor más három, egyazon kötetben 1690-ben ismereden helyen megjelent munkával csupán a hajdani Erdélyi Múzeum és a szigeti líceum büszkélkedhetett.138 Az 1473 és 1711 közötti időszakból összesen 2453 nem magyar nyelvű nyomtatvány közül a szigeti líceum könyvtárában 74 volt nyilvántartásban.159 Egyedül itt volt meg egy, az 1703-as debreceni kiadástól különböző nyomású, fele részben magyar, másik felében latin szövegű - feljebb már jelzett - Rákóczi-ima. Az 1648-as Noulu Testamentu.. .és az 1651- es Psaltirea című Gyulafehérváron megjelent román nyelvű nyomtatványokat a Régi Magyar Könyvtárt összeállító Szabó Károly csak Timotei Cipariu balázsfalvi könyvtárában és a szigeti líceumban találta meg; másik két nyomtatványt - egy 1696-ban Kolozsváron megjelent és Szathmár-Nérned Sámuel által írott Disertatiot. valamint egy 1703-as, II. Rákóczi Ferenc által fegyverbe szólító felhívást - a Nemzeti Múzeum 116
