Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
V. A LÍCEUM KÖNYVTÁRA
VI. A LÍCEUM KÖNYVTÁRA Az intézeti könyvtár megállapításának kezdetei ismeretlenek. Könyv nélkül azonban, még ha az kézirat is, egyetlen tanintézet sem volt működőképes. Több hivatkozás szerint 1600-ban az iskolának már volt könyvtára.128 Első, máig is fennmaradt leltára 1774-ben készült, s ezért a könyvtár állományát és gyrapodását csupán ettől az évtől kezdve követhetjük nyomon. Ennek a leltárnak az első tisztázata 1778-ból maradt fenn.129 Ekkor a könyvtár 596 kötetet tartalmazott, amelyek közül tízet a XVI. században nyomtattak, 124-et a XVII. században, 25-öt pedig 1701 után adtak ki. Ez a leltár még 4 kéziratot is tartalmazott, 201 kötet esetében pedig a kiadási év nincs feltüntetve. Egy évtized múlva a szóban forgó leltárát újból lemásolták és ebben 1805-ig nyomon követhetően az utólagosan beszerzett könyveket is bejegyezték. Ezen későbbi beírásokkal együtt a leltárnak ez a változata 703 kötetet ölel fel. Ezek közül 15 a XVI. században készült, 135 kötetet 1601 és 1700 között nyomtak, 273 kötetet a XVIII. században, 1 munkát pedig 1805-ben adtak ki. Az ebben a változatban szereplő kéziratkötetek száma 10, míg 269 kötet esetében a kiadási évet nem jegyezték fel.130 Mindkét leltárváltozat a latin ábécé sorrendjében jelzi az egykoron meglévő vagy utólag beszerzett munkákat. Többnyire a szerzők neve a meghatározó, de ismeretlen vagy több szerző esetében a mű címe az irányadó. Ebben az időben a könyvtár legrégebbi munkája Rotterdami Erasmus 1524-ben Wittenbergben nyomtatott Colloquiája. Időrendi sorrendben ezt követi ugyancsak a nagy holland humanistának 1535-ben Bázelben közölt Apophthegmata című munkája. A harmadik legrégibb nyomtatványként Titus Livius 1543-ban Bázelben megjelent Históriája következik. Leggyakrabban a XVIII. században híres és közkedvelt Baumeister tankönyvként használt munkái szerepelnek. 1778-ban 27, az ezt követő leltár változatban 29 kötettel van jelen. Ezek közül a különböző helyeken és években nyomtatott Logica 15, illetve 16 kötettel, a Methaphisica című műve pedig mindkét változatban 9 kötettel van jelen. A jelzett leltárak szerint a Biblia 22, illetve 23 kötetben volt meg. Ezek többsége latin nyelvű, a magyar nyelvű kiadások közül a Károli Gáspár fordítását felhasználó, 1751-ben, illetve 1764-ben nyomtatott változatok, valamint a Misztótfalusi Kis Miklós által 1685-ben Amszterdamban kiadott aranyos Biblia szerepel a leltárakban. A nagy holland humanista Erasmus összesen 19, illetve 20 kötettel található az első és a második tisztázatban. A legtöbbször feltüntetett magyar szerző ábécé sorrendben Bél Mátyás, Benkő József, Bőd Péter, Lisznyai Pál, Szenei Molnár Albert, Páriz Ferenc és Szathmár-Németi Sámuel. Mindkét leltárváltozatban két román ábécés könyv is megtalálható. 109
