Szabadi István (szerk.): „Szorultságomban - tág tért adtál" Balla Árpád református lelkipásztor hagyatéka -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 16. (Debrecen, 2012)
„Péntekhegyi levelek”
szerző? És ezt kérdi a DISz, a MNDSz, a Szabad Nép, a Pravda, Peking és Ulan Bator, Varsó és Bukarest. Neves és névtelen Út olvasók milliói. Mind, mind ugyanazt kérdezi: ki írta „A fa a terméséért van” című cikket? Sándor egy nagyot hördül. És felébred. Ám a telefon megint berreg. Ki az, ki beszél? Ja, te vagy az Benő? - kérdi Fekete felelős szerk. úr. Recsegő kiabáló hang a kagylóban. Te kiabáltál Béni. Mire Sándor így: Te írtad azt a szamárságot a 3. oldalon amelyiknek címe „A termés a fáért van”? Jó, majd helyreigazítjuk. Közöljük, hogy te írtad. Ékes címeiddel együtt. Jó lesz? Egyébként: „A megromlás előtt kevélység jár” a Péld. 16:18. szerint! Péntekhegy, 1956. márc. 16. * * * Minden út Moszkvába vezet! (Egyházkormányzatnak) Ftű Egyházkormányzat! Most már nyilvánvaló, hogy Dibelius püspök római utazása nagy zavart okozott a népi demokratikus egyházban. Hosszú hetek teltek el a pápai kihallgatás óta. A nyugati egyházi közvélemény és sajtó kiértékelte már ezt a látogatást. A vasfüggöny-egyházak azonban mind ez ideig mélyen hallgattak. Igaz, erre mifelénk, nem könnyű a vélemény-nyilvánítás. Világi és egyházi vonalon egyképpen. Itt ugyan szabadság van, - próbálja valaki hangosan tagadni! - ám csak azt lehet mondani, amit valamely központi agyvelő már jó előre eltervelt és kimondott. Ezt azután teljes szabadsággal szabadon lehet, sőt kell mondani. Egyházi vonatkozásban szintén így vagyunk. Eljutottunk odáig, hogy van ma már egy theologiai agytrösztünk. Ez az alakulat szül hitvallást, bizonyságtételt, új teológiát, terminus technicust. Mindent, amit az egyház életében használni kell. A Dibeliusügyben is előbb össze kellett hangolni a nézeteket, tisztázni a fogalmakat, s mikor már minden ment egységesen, akkor kiléphetett a hazai protestantizmus a nyilvánosság elé. Egyszerre szólalt meg az egész püspöki kar. Ugyanegy lapban jelent meg a nyilatkozatuk. Azonos hullámhosszra voltak beállítva s most már jöhetett a kárhoztatás, az egyhangú kárhoztatás Dibelius püspök ellen. 374
