Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)

ut lapsu graviore ruant.

fölhágva magasra szédítő melységbe zuhant.

(ford. Mezei Balázs)

Ámde, ha megondoljuk e szerző időbeli elhelyezkedését, az megakadályozza, hogy Minucius Claudianusból írhatta volna ki ezeket a szavakat. Minucius ugyanis a 2. század végén és a 3. század elején élt, a pogány császárok alatt. Claudianus viszont az 5. század elején Theodosius és Honorius császárok alatt, 408. körül. Tehát inkább Claudianusnak kellett Minuciusból kiírni, vagy pedig valahonan máshonnan vehette, mert egyébként szokásos és gyakori volt az ilyesfajta beszédmód. Tehát ezekkel a szavakkal azt feleli Octavius, hogy nem mindig a bensőséges isteni segítség jele, hogy gazdagságban éljen, megbízásokat és hivatalokat birtokoljon valaki. Ide ugyanis gyakran csak azért emeli föl az Isten, hogy az ilyen híres helyre téve annál nyilvánvalóbban lehessen őket megbüntetni, s az egész világ szeme láttára érjék őket a csapások.

Hi enim ut victimae ad supplicium saginantur... Mert ezek mint az áldozatra menendő' barmok hizlaltatnak es mint az áldozatok koronákkal fel ekesittetnek. A

victima és hostia szavak eredetéről másutt fentebb már beszéltünk; most csak annyit jegyzünk meg, hogy a régieknek szokása volt, hogy előzetesen hizlalják azokat a marhákat, melyeket az isteneknek akartak áldozatként felajánlani, hogy zsíros áldozatot hozhassanak és azt az istenek számára annál kedvesebbé tegyék. Ez igaz volt még a gladiátorokra is, akiket halálra szántak a rómaiak. Róluk így beszél Cyprianus: Inplentur in sua cum cibis fortioribus corpora vestra et armina assidui nitoris membrorum moles pinguescit, ut saginati carius pereatis. - Erős ételekkel töltik meg testeteket és szügyeteket, állandó ragyogással zsírosodik tagjaitok súlya, hogy hizottan kedvesebben pusztuljatok el. Prudentiusnak A Romanus mártír 1021. /skk/ soraiból:

Huc taurus ingens fronte torva et hispida Sertis revinctus aut per armos floreis Aut impeditis cornibus deducitur.

Hoznak mogorva és borzasfejű bikát,

Virágfüzér övezze bár szügy ét körül,

Vagy szarvait kötőn legyen virágfüzér.

Erre utal ugyanígy luvenalis a 13. szatíra 63. sorában:

456