Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)

Quum discussa caligine (amikor pedig a homály eloszlott) Választékos allegória, mellyel a pogányok bénaságát és tudatlanságát a föld alatti sötétséggel és az ott lévő gőzölgésekkel veti össze és hasonlítja, az igazságot viszont a fölöttébb kedves és ragyogó fénnyel. így írták le a tévelygést és a tudatlanságot a költők is, a szónokok is. Vergilius Aeneis XII. /669./

Ut primum discussae umbrae et lux reddita menti.

Hogy köde tisztul agyán eszmél ismét a világra.

(Ford. Lakatos István)

Catullus c. 64, / 207 sk./

caeca menüs caligine consitus Mivel elméjére vak éji homály szállt

(ford. Devecseri Gábor)

Cicero a Philippica XII. c.2-ben: discussa est illa caligo, quam paulo ante dixi, diluxit, patet, vidimus omnia. - Eloszlott a köd, amelyet az imént említettem: kiderült, világos lett, mindent látunk, (ford. Maróti Egon) Nyilvánvaló Minucius ezen szavaiból, hogy ő is előzőleg a pogány babonára adta magát, ezt még ékesszólóbban jelzi az V. fejezetben.

Familiaritas A familia-ból, melynek a famulus rokona. Erről Festusnál ezek vannak: A famulus eredete az oszkoktól származik, akiknél a rabszolgát famel-nek nevezték és innen nevezték el a familia-t is. Ennius famul-X mondott famulus helyett Noniusnál:

Quin et mortalem summum fortuna repente Reddidit e summo ut regno famul ultimus esset.

Sőt a szerencse, pedig csúcson volt emberi léte,

Csúcsról a mélybe lelökte, imígy lett szolga királyból.

A famul-ból van a familia, sajátosan a famulusok gyülekezete, ahonnan a rabszolgákat familiaris-dknak. mondta Seneca, VI. könyv 47. levél. Ezekről a házi szolgákról ment át a szó a bensőséges és számunkra kedves barátokra, mutatva, hogy itt már a familiaritas a baráttal elvégzett szokásos kapcsolatot jelenti.

Superstitiosus E szó etimológiáját és elsődleges jelentését így magyarázza Cicero Az istenek természete II. könyvében /72/ Qui, inquit, totos dies precabantur et immolabant ut sui liberi superstites essent, superstitiosi sunt appellati. - Akik, mondja, egész álló nap azért imádkoztak és mutattak be áldozatokat, hogy gyermekeik életben maradhassanak (superstites essent), azokat babonásaknak (superstitiosi) nevezték, (ford. Havas László) Ez a név később szélesebb

36