Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)

is a Clusii-beliekhez vegyülvén, ádázán küzdöttek a gallok ellen. Ezen ügy a gallok lelkét feltüzelte, hogy elégtételt szerezzenek maguknak a rómaiak viselkedése miatt. A következő alkalommal ezért erős sereggel a rómaiakra törnek, ezek össze-vissza sereggel elébük vonulván, vereséget szenvednek az Allia folyó mentén Róma városától néhány mérföldre. Innen egyenesen Róma városának kirablására indulnak a gallok. Mivel a rómaiaknak nem volt esélyük arra, hogy a várost megvédjék, úgy látták jónak, hogy a hadra fogható ifjúságot és a senatus erőteljes tagjait, valamint az isteneket a Capitoliumra és a fellegvárba vigyék és innen védekezzenek. Livius szavai az idézett helyen: Placuit flaminem sacerdotesque Vestalis sacra publica a caede, ab incendiis procul auferre, nec ante deseri cultum eorum quam non superessent, qui colerent. Si arx Capitoliumque sedes deorum, si senatus, caput publici consilii, si militaris iuventus superfuerit imminenti ruinae urbis, facilem iacturam esse seniorum. - A flamen és Vesta papnői mentsék távoli helyre az állami szentségeket a tűz és öldöklés elől, és mindaddig ápolják az istenek kultuszát, amíg egyetlen ember is akad, aki a szertartást el tudja végezni. Ha megmarad a fellegvár és a Capitolium az istenek lakóhelye, a senatus az államkormányzás feje, s a fegyverforgató fiatalság túléli a Rómát fenyegető megsemmisülést, akkor könnyebb lesz elviselni a Városban hagyott sok öreg pusztulását, (ford. Muraközy Gyula) így tisztelték ők isteneiket, pedig láthatólag cserbenhagyták őket a segítségnyújtásban, hiszen a gallok kezébe került a város.

Capitolium Ez összetétel a caput (fő) és Olus. Ugyanis, amikor a magas Esquilinus hegyen

Numa király alatt egy kis szentély alapját ásták, Olus Vulcetanus koponyáját, akinek ott volt a

I

sírja, onnan elvitték. Ezért a helyet Capitoliumnak nevezték el. De az elkövetkező időkben a római királyok úgy gondolták, hogy a Tarpeius hegyet kell erődíteniük, ahol korábban a Capitoliumot építették. Ez a hegy, azaz a csúcsa három részből állt: saxum (szikla), arx (fellegvár), és Capitolium. A saxum egy meredek és nehezen járható szírt volt, ahonnan a magasbatörő helyen mintegy az előrenéző fej búbjáig mentek fel, s ahonnan a bűnösöket ledobták. Az arx dél felé nyúlt el, a Capitolium pedig a hegynek az a része, amely kelet felé irányulva simább és tágasabb volt. Ezeket ugyan megkülönböztették egymástól, mégis néha a szerzők egyedül a Capitolium nevével fejezték ki, mint a mi Caeciliusunk is. A Tarpeius hegy eme harmadik részén, a Capitoliumon volt egy hatalmas Iuppiter templom, aki ezért Iuppiter Capitolinus. Ennek a tetejét, mely régen ércből készült, Lutatius Catulus aranyoztatta be. (Plinius 33. könyv: 3.) Itt hatalmas tömegű arany és ezüst volt található, több mint amennyit elképzelhetünk. Ezen templomban ülésezett a római senatus, hogy közügyekről döntsön. Erre utal Tertullianus is az Apologetica elején. Si non licet vobis in aperto et edito ipso vertice

90