Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)

Fluvios intuere eunt semper exercitis lapidibus... - Lásd meg a folyo vizeket azoknak ugyan az a féle útja van a melly volt az előtt mindenkor, vagy mennek a gyakorlót folyások szerént. Ezt mind pontosan mondja és elég választékosán. Quid loquar apte disposita recta montium... - Mit mondjak arról, hogy mitsoda hellyessen vágynak ki rendelve a hegyeknek egyenesen felálló tetejeik. a halmoknak az ő tekeredeseik, es a sik mezőknek az ő tér vagy egyenes voltok. Ebben a beszédmódban a görög beszéd szokása van jelen, melyben a mellékneveket semleges többes számban főnévi értelemben szokták használni. A szokásos főnevet pedig elhagyással kívánták hozzáérteni, mint pl. Seiva twv avGpwmov ultima vel extrema hominum - az emberek végső vagy szélsőséges része. így itt is a recta montium-hoz hozzáértendő a cacumina (csúcsai), a collium flexa-hoz hozzáértendő a latera (oldalai), a correcta camporum-hoz a spatia (terei). Ilyen módon szólt Curtius is az V. könyv 3. fejezetében: prona montium - a helyek meredek (lejtői). Solinus az Itáliáról szóló fejezetben portuosa laterum - az oldalak tagoltsága; és Livius a 25. könyv 15. fejezetében subita belli - a háborúval hirtelen együttjáró dolgok. Quidve animantium loquar adversus sese tutelam multiformem? - Nem mondom mar azt meg hogy a termeszét mitsoda oltalmazó eszközökkel ruházta fel az oktalan állatokat egymás ellen. Elvont a konkrét helyett: ugyanis tutela - gyámolítás van a védőeszközök helyett. Az állatoknak ezen, életük megvédésére szolgáló, elsőrangúan hasznos előnyeit látták a pogány írók is s dicsérték. Erről a tárgyról ismertek s választékosak Phókülidész sorai á NiKenKW-ban (Győzelmi énekben) 118. /skk/ 'OttXov éKaoTco vetpe 9eog (jmaiv pepoiTcfjoiTov OpVLCTL pev TToXXt)V TdXUTT|T' aXKT|VT£ Xeouai Taupois 8' auToxuTOis Kepaeaatv icevTpa peXiaaais Epcju/rov oXkűj eSwKe. Arma unicuique tribuit Deus naturam aeriam Avibus quidem magnam celeritatem robur leonibus Taurisque in fronte fusis cornibus, aculeos apibus Innatum dedit tutamen. 191

Next

/
Thumbnails
Contents