Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)

Isten mindnek adott fegyvert, kicsiny égi madárnak hogy sebesen szálljon, s de erős az oroszlán.

Szarv nő lám a bikán, fullánk meg a méhen.

Mind velük született.

Igen választékosán írt erről a dologról Lucretius is A természetről 5. könyvében (1020. skk.) Sentit enim vim quisque suam quam possit abuti Cornua nata prius vitulo quam frontibus exstant Illis iratus petit atque infensus inurget At catuli pantherarum scymnique leonum Unquibus ac pedibus iam tum morsuque repugnant Vix etiam cum sunt dentes unquesque creati.

Mert ki-ki tudja miként használja saját erejét fel.

Lám a kicsiny borjú feje búbján szarva ki sem bújt,

Már haragos módon döfölődik s öklel azokkal.

És az oroszlán- s párduckölykök már harapással S lábbal, karmukkal harcolnak s állanak ellent,

Még amikor körmük sincsen s fogaik ki se nőttek.

(ford. Tóth Béla)

Fundatas ungulis et spicatas aculeis - Nemellyek körmükön alljanak mint valami fundamentomon, nemellyek pedég fulankokkal hegyesek. A fundo, ahonnan a fundus is van, sajátosan azt jelenti: valamit székhelyében megerőssítek, a fenekében valamit megerössitek. Ezt a szólást Minucius, úgy látszik, Lucretiusból vette, A természetről 5. könyv 914.:

Et maioribus et solidis magis ossibus intus Fundatum

Ki alól nagyobb es erössebb tsontokon épült fel.

/Teste nagyobb volt és tömörebb csontoknak a vázán Épült./ (ford. Tóth Béla)

A spico pedig, ahogy a magyarázó jegyzetek feltárják, ezt jelenti: acuo (élesítek), adrado (lecsiszolok). Innen a spiculum (hegy) éles vashegyecske, melyet dárdával és nyíllal szoktak

192