Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
XI. fejezet Toto orbi et ipso mundo cum sideribus minantur incendium (az egész földkerekséget és a világot a csillagokkal együtt tűzvésszel fenyegetik) A keresztényeknek az a tanítása, amely úgy hiszi, hogy ez az egész világ, miután az emberek befejezték benne az életüket, meg fog változni, és nagyrészt a végső ítélet után rábocsátott tűztől el fog pusztulni, sok pogányt bántott. Különösen a rómaiakat, akik úgy hitték, hogy mivel az istenek összességét összegyűjtötték városukba, örök birodalmat értek el. Innen lehet megfigyelni, hogy a második és harmadik század keresztény íróinál félénkebben szokás kifejezni a világ közelgő végéről vallott felfogást, valamint hogy a világ végét égés fogja hozni. Erre vonatkoztatják néhányan azt is, hogy Péter apostol azt írja, azokat a leveleket Babilonból küldte, melyekben a világ eljövendő égéséről nyíltan fenyegetve szólt, jóllehet azokat Rómában írta. Azért palástolta el az írás helyét, nehogy a rómaiak vizsgálatot indítsanak szerzőjük ellen, s mivel megsértette a birodalom felségét ezzel a szöveggel, büntetéssel sújtsák. Joggal és méltán csodálkozhatna valaki azon, hogy ez a vélemény a pogányokat sértette, hiszen az ő sztoikus filozófusaik is azonos dolgokat tartottak; nekik erről a kérdésről az volt a véleményük, hogy ez az egész világ, miután felélte a nedvességét, a tűz hatalmába fog átkerülni. Ovidius (Átváltozások I. 256. skk.) véleményük alapján így is beszél: Esse quoque in fatis reminiscitur adfore tempus Quo mare, quo tellus, correptaque regia coeli Ardeat et mundi moles operosa laboret. s emlékszik, hogy a sorsban az áll, beköszönt az idő még, melyben a tenger, a föld, meg az ég palotája kigyullad, s mestermüve a nagy Mindennek a semmibe sorvad. (ford. Devecseri Gábor) Moles ista quae continetur et cingitur subruatur (összeomolhatna ez az építmény, mely körülvesz és magába zár minket) Úgy tűnik, moles-nek nevezték azokat a fából vagy sziklából készített építményeket, amelyeket a tengerbe vagy valamilyen folyóba bocsátottak. Horatius (III. 1.33. sk.) Contracta pisces aequora sentiunt iactis in altum molibus... 133