Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)

Bevezetés

kifejlődött socialis philosophia. - Mind ezek s ezekhez hasonló események, célunk körén kívül esvén, rá térek egyenesen a protestantismusra, elő adván nézeteimet ennek socialis hatásáról, s elveiről.

3. Philosophiai nézet a Protestantismusról.

Kik a XVI. századbeli Reformatiónak bármelly indokból ellenségei: sokszor felszokták hordani, nagy képeket csinálva, hogy az egész onnan keletkezett, mert Luther bele szeretett az apácába; - erőre vergődésének egyedüli oka pedig az volt, mert nehány fejdelmek a papság jószágaira vágyván, e céljok elérése végett azt fegyverrel támogatták.

Ezen kérdésekre vagy rágalmakra választ adni: az egyházi történelem kötelessége.

Bármelly indokból keletkezettnek vélje is, azonban, a Reformátiót, ennek akár elllensége akár barátja: mindenféle színezetű párt megegyezik abban, hogy a Reformátio, egyenesen a római pápa és az általa kormányzott rómaikatholika ekklézsiának tancikkjei ellen protestált, és lépett nyílt harcra. Olly elfogultnak senkit sem tudok képzelni, a ki azt akarná állítani, hogy az első Reformátorok közzül akármelyiknek is, Luthernek vagy Melanchtonnak, Kálvinnak vagy Zwinglinek, Socinnak vagy Servetnek célja lett volna a polgári kormánylat rendszerének megváltoztatása. Úgy hiszem, ebben megegyez minden felekezetű s

46