Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)

Bevezetés

Vallásosság alatt, tehát, értem általában az említett tárgyak irányábani kegyeletes fogékonyságot és érzületet, s ha, az embert, nem anatómiai, de nem is ideális szempontból, sőt inkább azon minőségében tekintjük, mellyet a világtörténet tapasztalatai s igy cáfolhatlan tényekben terjeszt elibünk, és pedig az idő minden korszakain keresztül, az élet mindenféle viszonyai között: úgy látjuk, hogy az illy vallásosság, az embernek emberi természetétől elválhatlan, s a vallásos tárgyakkali illy foglalkozás, szellemi szükségesség, rá nézve mclly kielégittetésért epedve szomjúhozik, clannyira, hogy az emberfaj készebb a legbolondabb lcgistcntclcnebb vallást is elfogadni inkább, mint absolute vallás nélkül lenni.

Hol van és mi az eredeti kútfeje ezen vallásosságnak? Megmérkőzöm ezen kérdéssel is. Mélyen behat ennek fejtegetése, a vallással való visszaélések körüli vizsgálódásokra. Igyekszem a lehelő legvilágosabban adni elő véleményemet.

Mig csak az érzés körében maradunk, addig, bármelly állattal is közös tulajdonok jellemzik testi életünket. Az élet eseményei s a körültünk eső tárgyak, vagy kedvesen hatnak ránk vagy kedvetlenséget szülnek bennünk. Ezeket nem szeretjük s félünk tőlük, amazokat szeretjük s örülünk rajtok. - A Félelem és Öröm érzetei, néha folyvást, néha egymást váltogatva, de keresztül kisérik egész életünket e földi pályán. A kisdedeknél is tapasztalhatni már ama két indulatnak, és pedig mint az élctművczet munkásságából szükségeskép eredő ösztönszerű indúlatnak, jelenségeit. Az eszmélet fejlődésével, az ismeretek

28