Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-01-01 / 138. szám

egység | 2021 JANUÁR 10 HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ 1862-től egyre-másra nyíltak a ne­héz körülmények között élő zsidók megsegítésére létrehozott Alliance Israélite Universelle szervezet isko­lái. Összesen 83 ilyen iskola nyílt az országban, több, mint a világ összes többi részén együttvéve. Ezekben az intézményekben francia nyelvű, modern szellemiségű oktatás folyt és a városi zsidóság sokkal inkább a francia kolonialistákhoz érezte magát közel, mint az egyre nacio­nalistábbá váló helyiekhez. „ITT MINDENKI MAROKKÓI” – A II. VILÁGHÁBORÚ A második világháború idején a király, V. Mohamed megtagadta a Vichy-kormány zsidóellenes ren­delkezéseinek végrehajtását, és a marokkói zsidók jelentős része megmenekült a nácik elől. Amikor az uralkodó a náci Németország és Vichy Franciaországának képviselő­ivel találkozott, hogy megbeszéljék a zsidókérdést, a király állítólag azt mondta a náciknak, hogy országá­ban „nincsenek zsidók, nincsenek muszlimok, ők mind marokkóiak”. Bár Marokkó francia protektorátus volt, és Vichy Franciaországa részt vállalt a franciaországi zsidók kiir­tásában, egyetlen marokkói zsidó sem került koncentrációs táborba. A marokkói zsidóknak sárga csillagot sem kellett viselniük, nem vették el a tulajdonaikat, és nem fosztották meg őket az állampolgárságuktól. Ezzel együtt a már említett mellá­hokba kellett költözniük, melyeket zsúfoltság és nyomor jellemzett és gyakran törtek ki járványok. 1940 és az amerikai csapatok 1942-es megér­kezése között kirekesztő törvények is vonatkoztak a zsidókra: a gyereke­ket kitiltották az állami iskolákból, a kormányzati állásokból eltávolítot­ták a zsidókat és kvótákat vezettek be az egyetemeken, valamint szá­mos munkahelyen. Így például kor­látozták a zsidó orvosok, ügyvédek és gyógyszerészek számát is. Vichy hivatalnokai megpróbálkoztak a zsidó tulajdonban levő ingatlanok felmérésével, de V. Mohamed talál­kozott a zsidó közösséggel, és meg­ígérte, hogy lelassítja az összeírást. szerűen kikapcsolódni. Izraelben napjainkban körülbelül egymillió marokkói származású zsidó él, akik mind büszkék különleges öröksé­gükre és nem ritkán saját zsinagó­gákat alapítanak, hogy megőrizzék sajátos szokásaikat, dallamaikat és imarendjüket. IZRAEL ÉS MAROKKÓ VISZONYA A kapcsolattartást könnyebbé teszi a közelmúltban aláírt diplomáci­ai egyezmény Izrael és Marokkó között, mely számos gazdasági, biztonsági és politikai előnyt je­lent mindkét fél számára. A király, VI. Mohamed nagy szimpátiával viseltet az országában élő zsidók és a gazdag marokkói zsidó örök­ség iránt. Jó példa erre a tavaly januárban Essaouriában alapított zsidó kulturális központ, melynek avatóünnepségén személyesen vett részt. Marrakesben felújíttatta a régi zsidónegyedet és a benne álló, ötszáz éves zsinagógát. 2018-ban azt is elrendelte, hogy a marokkói zsidó iskolákban kezdjék meg a ho­lokauszt oktatását. A bejelentés az ENSZ 73. általános kongresszusán hangzott el New Yorkban. Az ural-Ennek eredményeként nem vették el a zsidó tulajdonban levő ingat­lanokat, nem úgy, mint a szomszé­dos Algériában. A történészek azt feltételezik, hogy ha az amerikai hadsereg nem ért volna földet 1942-ben Észak-Afrikában, akkor a II. világháború időszakában mintegy 250 000 főt számláló marokkói zsi­dóságot is a haláltáborokba küldték volna. A végső megoldást felvázoló dokumentumok szerint ugyanis Hitler 700 000 franciaországi zsi­dót akart megsemmisíteni, és ez a szám csak akkor lehetett valós, ha beletartoznak francia Észak-Afrika közösségei is. POGROMOK IZRAEL ÁLLAM LÉTREJÖTTEKOR A következő megrázkódtatás 1948-ban, Izrael Állam kikiáltásakor érte a marokkói zsidókat. Több város­ban pogrom tört ki, melyek során 44 zsidó vesztette életét és sokan megsebesültek. Ezt követően több tízezren döntöttek úgy, hogy a zsidó államban folytatják életüket. Marokkó 1956-ban nyerte el füg­getlenségét. Számos zsidó került be­folyásos pozícióba, ám az Izraelbe vándorlást betiltották. Illegális úton továbbra is évente több ezer zsidó hagyta el Marokkót, majd hossza­dalmas tárgyalások után, 1961-ben feloldották a korlátozást, miután Iz­rael vállalta, hogy fejpénzt fizet min­den, Marokkóból kivándorló zsidó után. A hatnapos háború elsöprő iz raeli győzelmét látva az egész arab világban bizonytalanná vált a zsi dók sora, ami további tömegeket te relt a kivándorlás irányába. Izrael mel lett sokan költöztek Franciaor­szágba, Kanadába és az Egyesült Ál lamokba. Napjainkban csupán néhány ezer zsidó él Marokkóban, többségük idős ember. A zsidó családok elősze­retettel küldik gyermekeiket izraeli vagy franciaországi egyetemekre és jesivákba, ahonnan általában már nem térnek haza. A külföldre távozott zsidók azonban élénk kap­csolatot tartanak fenn Marokkóval és évente tízezer számra utaznak oda felkeresni őseik sírját, vagy egy­egység | 2021 JANUÁR 10 HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ Blue Lazam zsibagóga Marakesh, Marokkó

Next

/
Thumbnails
Contents