Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-01-01 / 138. szám
egység | 2021 JANUÁR 10 HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ 1862-től egyre-másra nyíltak a nehéz körülmények között élő zsidók megsegítésére létrehozott Alliance Israélite Universelle szervezet iskolái. Összesen 83 ilyen iskola nyílt az országban, több, mint a világ összes többi részén együttvéve. Ezekben az intézményekben francia nyelvű, modern szellemiségű oktatás folyt és a városi zsidóság sokkal inkább a francia kolonialistákhoz érezte magát közel, mint az egyre nacionalistábbá váló helyiekhez. „ITT MINDENKI MAROKKÓI” – A II. VILÁGHÁBORÚ A második világháború idején a király, V. Mohamed megtagadta a Vichy-kormány zsidóellenes rendelkezéseinek végrehajtását, és a marokkói zsidók jelentős része megmenekült a nácik elől. Amikor az uralkodó a náci Németország és Vichy Franciaországának képviselőivel találkozott, hogy megbeszéljék a zsidókérdést, a király állítólag azt mondta a náciknak, hogy országában „nincsenek zsidók, nincsenek muszlimok, ők mind marokkóiak”. Bár Marokkó francia protektorátus volt, és Vichy Franciaországa részt vállalt a franciaországi zsidók kiirtásában, egyetlen marokkói zsidó sem került koncentrációs táborba. A marokkói zsidóknak sárga csillagot sem kellett viselniük, nem vették el a tulajdonaikat, és nem fosztották meg őket az állampolgárságuktól. Ezzel együtt a már említett melláhokba kellett költözniük, melyeket zsúfoltság és nyomor jellemzett és gyakran törtek ki járványok. 1940 és az amerikai csapatok 1942-es megérkezése között kirekesztő törvények is vonatkoztak a zsidókra: a gyerekeket kitiltották az állami iskolákból, a kormányzati állásokból eltávolították a zsidókat és kvótákat vezettek be az egyetemeken, valamint számos munkahelyen. Így például korlátozták a zsidó orvosok, ügyvédek és gyógyszerészek számát is. Vichy hivatalnokai megpróbálkoztak a zsidó tulajdonban levő ingatlanok felmérésével, de V. Mohamed találkozott a zsidó közösséggel, és megígérte, hogy lelassítja az összeírást. szerűen kikapcsolódni. Izraelben napjainkban körülbelül egymillió marokkói származású zsidó él, akik mind büszkék különleges örökségükre és nem ritkán saját zsinagógákat alapítanak, hogy megőrizzék sajátos szokásaikat, dallamaikat és imarendjüket. IZRAEL ÉS MAROKKÓ VISZONYA A kapcsolattartást könnyebbé teszi a közelmúltban aláírt diplomáciai egyezmény Izrael és Marokkó között, mely számos gazdasági, biztonsági és politikai előnyt jelent mindkét fél számára. A király, VI. Mohamed nagy szimpátiával viseltet az országában élő zsidók és a gazdag marokkói zsidó örökség iránt. Jó példa erre a tavaly januárban Essaouriában alapított zsidó kulturális központ, melynek avatóünnepségén személyesen vett részt. Marrakesben felújíttatta a régi zsidónegyedet és a benne álló, ötszáz éves zsinagógát. 2018-ban azt is elrendelte, hogy a marokkói zsidó iskolákban kezdjék meg a holokauszt oktatását. A bejelentés az ENSZ 73. általános kongresszusán hangzott el New Yorkban. Az ural-Ennek eredményeként nem vették el a zsidó tulajdonban levő ingatlanokat, nem úgy, mint a szomszédos Algériában. A történészek azt feltételezik, hogy ha az amerikai hadsereg nem ért volna földet 1942-ben Észak-Afrikában, akkor a II. világháború időszakában mintegy 250 000 főt számláló marokkói zsidóságot is a haláltáborokba küldték volna. A végső megoldást felvázoló dokumentumok szerint ugyanis Hitler 700 000 franciaországi zsidót akart megsemmisíteni, és ez a szám csak akkor lehetett valós, ha beletartoznak francia Észak-Afrika közösségei is. POGROMOK IZRAEL ÁLLAM LÉTREJÖTTEKOR A következő megrázkódtatás 1948-ban, Izrael Állam kikiáltásakor érte a marokkói zsidókat. Több városban pogrom tört ki, melyek során 44 zsidó vesztette életét és sokan megsebesültek. Ezt követően több tízezren döntöttek úgy, hogy a zsidó államban folytatják életüket. Marokkó 1956-ban nyerte el függetlenségét. Számos zsidó került befolyásos pozícióba, ám az Izraelbe vándorlást betiltották. Illegális úton továbbra is évente több ezer zsidó hagyta el Marokkót, majd hosszadalmas tárgyalások után, 1961-ben feloldották a korlátozást, miután Izrael vállalta, hogy fejpénzt fizet minden, Marokkóból kivándorló zsidó után. A hatnapos háború elsöprő iz raeli győzelmét látva az egész arab világban bizonytalanná vált a zsi dók sora, ami további tömegeket te relt a kivándorlás irányába. Izrael mel lett sokan költöztek Franciaországba, Kanadába és az Egyesült Ál lamokba. Napjainkban csupán néhány ezer zsidó él Marokkóban, többségük idős ember. A zsidó családok előszeretettel küldik gyermekeiket izraeli vagy franciaországi egyetemekre és jesivákba, ahonnan általában már nem térnek haza. A külföldre távozott zsidók azonban élénk kapcsolatot tartanak fenn Marokkóval és évente tízezer számra utaznak oda felkeresni őseik sírját, vagy egyegység | 2021 JANUÁR 10 HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ Blue Lazam zsibagóga Marakesh, Marokkó
