Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-01-01 / 138. szám
2021 JANUÁR | egység 11 KITEKINTŐ | HOHMECOLÓ Ben-Sábát elmondta, hogy a királyt nagyon meghatotta a gesztus, és közölte, hogy mély tiszteletet érez a zsidó nép hagyományai iránt. KÓSER MENÜ A KIRÁLYI PALOTÁBAN Az ábrahámi hagyományoknak megfelelően VI. Mohamed marokkói király körültekintő vendégszerete téről tett tanúbizonyságot, és szó szerint fejedelmi fogadtatásban részesítette vendégeit, akik a vacsora után az éjszakát is a rabati palotában töltötték. Az uralkodó tökéletes élményt akart nyújtani vendégeinek, és ragaszkodott hozzá, hogy az ízletes és autentikus, emellett a legmagasabb kósersági normáknak megfelelő fogásokat a királyi séfek készítsék el. Ennek érdekében kapcsolatba léptek Levi Banon rabbival, a marokkói Chábád-küldöttel. A király arra kérte őt, hogy kóserolja ki a királyi konyhát és ellenőrizze a fogadásra szánt fogások elkészítését, amit ő örömmel meg is tett. Marokkó az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein és Szudán után sorban a negyedik arab nemzet, amely az elmúlt hónapokban elindult az Iz raellel való kapcsolatok normalizálásának útján. A Chábád az 1940-es évek vége óta van jelen van Ma rokkóban. A Chábádot jelenleg Le vi Banon rabbi és felesége, Chana kép viseli, akik 2008-óta dolgoznak Casablancában. 1985-ben az áldott emlékű lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneersohn rabbi azt írta levélben a mostani király apjának, II. Hasszán királynak: „Adja Isten továbbra is bőkezű áldásait Felségedre és a királyi családra, valamint Marokkó minden lakójára, hogy tökéletes egészségben és jómódban élhessenek anyagi és spirituális szempontból egyaránt”. EGY HARCOS ZSIDÓ KIRÁLYNŐ SIKEREI ÉS BUKÁSA: DAHIA AL-KAHENA kodó elmondta, hogy már utasította országa oktatási miniszterét, hogy a középiskolás oktatási anyagot egészítsék ki a holokauszt témájával. „Az oktatás képes arra, hogy felvegye a küzdelmet a megkülönböztetéssel és a rasszizmussal, illetve az antiszemitizmus visszataszító jelenségével” – mondta a király. Az egyre szorosabbá váló kapcsolatokra jó példa, hogy a legutóbb Marokkóban járt izraeli diplomáciai küldöttség vezetője, a marokkói gyökerekkel rendelkező Meir Ben-Sábát, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács vezetője, héberül áldotta meg VI. Mohamedet. A val lásos zsidó tisztviselő elmagyarázta az uralkodónak, hogy a zsidó törvények szerint áldást kell mondanunk, ha egy valódi királlyal találkozunk. Ben-Sábát ezt követően héberül recitálta a következő mondatot: „Áldott vagy Te Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki juttatott dicsőségéből e hús-vér [embernek]”. A hetedik században az iszlám előretörésével párhuzamosan arab törzsek indultak meg Észak-Afrika, majd Spanyolországon keresztül Európa meghódítására. Egyik hadvezérük Hasszán ibn Ne’umán egyiptomi arab herceg volt, aki nagy reményekkel indult a csatába. A napjainkban Algériához tartozó hegyekben azonban útját állta egy zsidóságot felvett berber törzs királynője, a legendák szerint sötét bőrű, dús hajú, nagy szemű, földi örömöknek szívesen áldozó Dahia al-Kahena, aki erős, ütőképes hadsereg élén állt. Azt mondják, Kahena madárjós volt, esetleg varázslónő, aki előre látta a jövőt. Amikor a VII. század vége felé Hasszán, 45 ezer fős serege élén megmérkőzött vele, alul maradt a harcos asszony hadseregével szemben. Azt mondják, hogy Kahena katonái rengeteg foglyot ejtettek, akiket, kegyessége jeléül, egy kivételével mind szabadon bocsájtott. Azt az egyet, Háled ben Jázidot viszont fiává fogadta meglevő két fia mellé (egyikük berber, másikuk görög apától származott). A királynő békét ajánlott, ám a hadvezér csak azzal a feltétellel kötött volna békét, ha az asszony felveszi az iszlámot. Mivel erre nem volt hajlandó, Hasszán visszatért Egyiptomba és öt éven át készülődött a következő megmérettetésre. Eközben Kahena kirívóan kegyetlen rendeletet hozott: elrendelte, hogy falvakat, városokat és erődítményeket romboljanak le – a saját királyságában. Úgy gondolkozott, hogy az elpusztított településeket az arab csapatok nem akarják majd bevenni, ám tévedett, és leginkább saját romlását idézte elő. Amikor néhány évvel később Hasszán, megerősített hadseregével, visszatért, elfoglalta Karthágót és legyőzte a berber lázadókat. Kahena valószínűleg előre látta a vesztét, két saját fiát fogadott fiára bízta. Utóbbi egyébként sokak szerint Hasszán kémjeként működött. Hogy miként ért szomorú véget Kahena legalább 35 éven át tartó uralma, arról megoszlanak a vélemények. E történet leginkább legendaként maradt ránk, így többféle verzió is létezik. Egy változat szerint egy csatában esett el fiaival együtt, a mai napig a Bir al-Kahina nevet viselő kút mellett, mások azt mondják, hogy fiai csatlakoztak örökbefogadott bátyjukhoz, és felvették az iszlámot, a nő pedig önmaga vetett véget az életének úgy, hogy beleugrott a közelben levő kútba. 2021 JANUÁR | egység 11 KITEKINTŐ | HOHMECOLÓ Marokkói királyi lakoma (FORRÁS: ZSIDO.COM)
