Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-01-01 / 138. szám
2021 JANUÁR | egység 9 KITEKINTŐ | HOHMECOLÓ hogy a marokkói zsidók közül sokan, akárcsak a spanyolországi és portugáliai marranók, látszólag fel vet - ték az iszlámot, ám titkokban zsidók ként éltek tovább. A kettős élet per sze feltűnt a muszlimoknak, akik gyanakvással néztek a kitért zsi dókra és nem fogadták be őket ma guk közé. A XII. században hatalomra került Almohad-dinasztia tagjai kü lönösen kegyetlenül bántak a zsi dókkal és tömegeket kényszerítet tek ki térésre, a megkülönböztető rendel kezéseket pedig továbbra sem tö rölték el. A harmadik Almohad ural kodó, Abu Juszuf Jakub al-Man szur így vélekedett az iszlámot fel vett zsidókról: „Ha bizonyos lennék abban, hogy komolyan veszik az iszlámot, hagynám, hogy elvegyüljenek a muszlimok között. Ha ab ban lennék bizonyos, hogy hitettek őseik hitéhez. Az ország új urai előszeretettel alkalmaztak zsidó tanácsadókat és tisztviselőket, akik közül többet nagyon magas pozícióba kerültek. A nép nem nézte jó szemmel, hogy „hitetlenektől” kapják az utasításokat, és ez többször vezetett vérontáshoz az egyébként békés időszakban is. A MELLAHOK KIALAKULÁSA Az 1492-es spanyolországi és az 1496-os portugáliai kiűzetés nyomán a korábbinál jóval nagyobb számban érkeztek zsidók a térségbe. Hozzájuk csatlakoztak azok az „újkeresztények”, akik Marokkóban nyíltan visszatérhettek a zsidósághoz. Nyelvük a héber, spanyol és arab elemeket egyaránt magába foglaló hakétia volt, melyet a XIX. századig nagy számban beszéltek, ám mára csak kevés beszélője ma-Casablanca, hamarosan létrejöttek a mellahok, melyek többnyire a települések szélén helyezkedtek el, rossz körülmények közé szorítva lakóikat. A különböző településeken élő zsidó közösségek élén az uralkodó által kinevezett vezető, a sejk ál-Jáhud állt, akik felett az udvarhoz tartozó és az ország egész közösségéért felelő nágid állt . SZENTÉLETÛ CHÁIM IBN ÁTÁR RABBI A további évszázadokban a marokkói zsidók történelme ugyanolyan fordulatos volt, mint korábban: az éppen hatalomra kerülő arab vagy berber dinasztia kegyeinek kitéve hol kedveltek, hol jogfosztottak voltak. Akármi történt is azonban, a marokkói zsidók között mindig akadtak kiemelkedő tóratudósok, általában a kabala nagy ismerői és szent életű férfiak. Megemlítjük még közülük Cháim ibn Átár rabbit, aki a XVIII. század első felében élt, vagyis a Báál Sém Tov kortársa volt. Számos híres mű szerzője volt, aki aranyművességgel kereste a kenyerét, és egy híres történet szerint nem-zsidó munkáltatója beárulta egyszer a szultánnál, aki élve dobatta őt az oroszlánjai elé. A rabbi, táleszával, tfilinjével és szent könyveivel felszerelkezve ment a vadállatok közé, akik három napon át csak köröztek körülötte, de nem bántották a folyamatosan szent szövegeket kántáló rabbit. Ezt látva a szultán megkegyelmezett neki, és barátjává fogadta őt. A FRANCIA PROTEKTORÁTUS KORA Mindezek után talán nem meglepő, hogy a huszadik század marokkói zsidó történelme pontosan olyan ellentmondásos és fordulatokban gazdag volt, mint a korábbi évszázadoké. A század első felében francia protektorátus alatt volt az ország. A gyarmatosítók szövetségeseket láttak a nehéz körülmények között, a társadalmon kívül élő zsidókban, ahogy a zsidók is örömmel fogadták az európaiakat. A francia kultúra nem volt ismeretlen számukra, legalábbis a nagyvárosokban, ahol lenek, akkor megölném a férfiakat, szolgasorba taszítanám a gyerekeiket és a vagyonukat átadnám a muszlimoknak. De nem tudom, hogy mit is higgyek felőlük...” Biztos, ami biztos, az uralkodó megkülönböztető ruhák viselésére – például sárga fejfedő – kötelezte az áttért zsidókat is, ami miatt számtalanszor kellett erőszakos támadásokat elviselniük. Az Almohadokat váltó berber Marinid dinasztia uralkodása alatt a zsidók fellélegezhettek és a kényszerből kitértek visszatérhetradt. A helyi zsidó lakosságnál módosabb és tanultabb ibériai zsidók igen hamar átvették az irányítást a marokkói közösségek felett és széles körben meghonosították vallási és kulturális szokásaikat. A folyamatosan változó politikai helyzetből érdemes kiemelni egy momentumot, 1438-at. Ekkor alapították meg az első mellahot, vagyis muszlim településen létező zsidónegyedet (gettót) Fez városában. A zsidó közösségekkel rendelkező városokban, mint Marrakes vagy 2021 JANUÁR | egység 9 KITEKINTŐ | HOHMECOLÓ Temető Fezben (Marokkó)
