Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-03-01 / 140. szám
egység | 2021 MÁRCIUS 6 HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ alap vetően megváltozott: a kétállami megoldás sehol nincs napirenden, egyre több szunnita állam köt bé két Izraellel, a zsidó állam ellenségei, Iránnal az élen, világszerte elszigetelődőben vannak. VISSZATÉR AZ OBAMA-KORSZAK? De mit várhat a zsidó állam egy demokrata adminisztrációtól? „Trump és csapata a 2020as kampány során felhívta a figyelmet arra, hogy Bidennel visszatérhet az Obamaadminisztráció kevésbé barátságos politikája Izrael felé. Ugyanakkor tény, hogy Biden eddigi pályafutása során kevés olyan lépést tett, amely szemben állt volna Izraellel” – állapítja meg joggal Tevi Troy a neokonzervatív Commentary Magazineban. A szerző fontosnak tart ja megemlíteni, hogy bár Biden ko rábban ellenezte a lépést, mégis megtartja az amerikai nagykövetséget Jeruzsálemben, azt nem fogja visszaköltöztetni TelAvivba. Joe Biden honlapján külön oldalt szentel az elnök Izraellel és a zsidó közösséggel kapcsolatos állásfoglalá sainak („a zsidó örökség: amerikai örökség”). Ez a record pozitív: bár a gyűlölet, az antiszemitizmus amerikai növekedését kizárólag Trumpéknak tudja be, nem pedig a baloldali és „emberi jogi” mozgalmak térnyerésének, és szót sem szól Trump történelminek nevezhető közelkeleti sikereiről, legalább hitet tesz a zsidó állam biztonsága mellett, és határozott választ ígér a nemegyszer erőszakos antiszemita atrocitásokra. A Jewish Virtual Library még rész letesebben dokumentálja Biden több évtizedes elkötelezett kapcsolatát Izraellel és a zsidó közösséggel, hangsúlyozva, hogy az elnöknek lényegesen jobb a személyes kapcsolata Netanjahu miniszterelnökkel, mint korábbi főnökének, Barack Obamának, aki köztudottan hűvösen és távolságtartóan viselkedett a miniszterelnökkel éppúgy, mint a zsidó állammal. Biden 2012ben kijelentette, hogy Netanjahut harminc éve a barátjának tekinti: „Bibi, egy szóval sem értek egyet azzal, amit mondasz, de szeretlek.” Biden már 2010ben, alelnökként és később is bírálta a júdeaszamáriai telepépítéseket, illetve bővítéseket (»a telepek szisztematikus és folyamatos terjedése és a földek lefoglalása rossz irányba sodorják Izraelt«), és ellenezné Izrael egyoldalú annektálási terveit (amelyek Izrael és még a nem baloldali zsidó közösségek is fellélegezhettek, amikor kiderült, hogy a demokrata párt Joe Bident és Kamala Harrist nevezi az elnöki és alelnöki posztért induló versenybe. Sem ő, sem alelnöke nem részesei ugyanis annak a demok ratákon belüli egyre hangosabb erőcso portnak, amely „progresszív” agen dájával, az Izraelellenességet nor malizálni próbáló, posztmarxista retorikájával mérgezően hat az ame rikai közéletben. Ha e két centristánál baloldalibb jelöltek győztek volna, akkor az Alexandria OcasioCortez, Ayanna Pressley, Rashida Tlaib és Ilhan Omar, és persze a még nyíltabban antiszemita Linda Sarsour nevével fémjelzett militáns „anticionista” irányzat nyerhetett volna pozíciókat a külpolitika területén is. Fontos az is, hogy – a fenti squad dal ellentétben – Biden és Harris is ellenzi a zsidó állam elszigetelését hirdető, annak legitimitását megkérdőjelező BDSmozgalmat. A kétállami megoldás melletti hang súlyozott kiállásuk is a helyén ke zelendő: évtizedek óta része a demokrata (sőt a republikánus) mainstream elképzeléseknek. Az EUval ellentétben azonban a demok raták legalább tudják, hogy a helyzet MIT VÁRHAT IZRAEL ÉS A ZSIDÓSÁG BIDENTŐL? Az új amerikai elnök külpolitikai prioritásai között egyelőre nem szerepelnek az Izraellel kapcsolatos folyamatok. Sok még a kérdés, de a jó hír az, hogy fontos gesztusokat már tett a zsidó államnak. SERES LÁSZLÓ ÍRÁSA
