Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-03-01 / 140. szám
2021 MÁRCIUS | egység 7 KITEKINTŐ | HOHMECOLÓ hírek szerint épp a sorozatos békekötések okán kerültek le Jeruzsálem napirendjéről). Várhatóan folytatja majd a palesztinpárti retorikát és a palesztinok humanitárius segélyezését, ugyanakkor azt ígérte: a 2018as, Trump elnök által aláírt Taylor Force Act szellemében megkövetelné a Palesztin Hatóságtól, hogy ne finanszírozza tovább a terrorizmust, valamint a halott »mártírok« családjait. PÉLDAÉRTÉKÛ SZOLIDARITÁS Épp ezeknek az elköteleződéseknek a fényében van jelentősége annak a gesztusnak, amit Biden külügyminisztere, Anthony Blinken tett március elején Izraelnek. Szinte órákkal azután, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze bejelentette, vizsgálatot indít Izrael 2014es, a gázai hadművelet idején elkövetett állítólagos háborús bűncselekményei miatt, Blinken közölte: „Az Egyesült Államok határozottan ellenzi ezt a döntést, és mélyen csalódott. (...) Továbbra is fenntartjuk Izrael és biztonsága melletti határozott elkötelezettségünket, többek között azáltal, hogy szembeszállunk azokkal a cselekedetekkel, amelyek Izraelt tisztességtelenül célozzák meg.” Az Izraelben egyöntetű felháborodással fogadott ICCdöntéssel a fő jogi gond az, amit Blinken is ír („Izrael nem része a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és nem járult hozzá a Bíróság joghatóságához, így komoly aggodalmat kelt bennünk az, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság megpróbál joghatóságot gyakorolni az izraeliek felett”), a fő morális gond pedig az, hogy a vizs gálat teljesen figyelmen kívül hagyja a gázai hadművelet okát: egy nappal korábban palesztin terroristák elraboltak és meggyilkoltak három izraeli tinédzsert. Az ICC vizsgálata az ezt követő palesztin terrorra is kiterjed ugyan, de a Hamász valószínűleg jogosan ünnepelte a vizsgálat megindítását: ő természetesen „jogos önvédelemre” fog hivatkozni, és valószínűleg számíthat a hágai testület mély megértésére. Blinken szolidaritási nyilatkozatában nyilván benne lehet, hogy az Amerika és Izrael kárára elfogult ICC az Egyesült Államokat is a vádlottak padjára állítaná afganisztáni „háborús bűnök” miatt, ám a kiállás így is fontos, Izraelpárti, a palesztin narratívára nemet mondó üzenet. Az amerikai sajtónak is feltűnt, hogy szokatlanul sokáig tartott, amíg az új amerikai elnök végül, február közepén, felhívta Netanjahut, de a Fehér Ház közlése szerint a beszélgetés során két fontos dolog is elhangzott: Biden egyrészt „megerősítette az Izrael biztonsága iránti szilárd személyes elkötelezettségét”, másrészt közölte, hogy „az Egyesült Államok támogatja azt a megállapodást, amelyet Izrael, valamint arab és iszlám országok kötöttek a viszonyuk normalizálása érdekében.” MI LESZ AZ IRÁNI FENYEGETÉSSEL? Izraelnek az arab világban egyre stabilizálódó helyzetét tekintve egy kulcsfontosságú terület maradt, amivel a Bidenadminisztrációnak foglalkoznia kell, ez pedig Irán. A síita autokrácia nemcsak nukleáris terveivel, Izraelt megsemmisítő reto rikájával fenyegető tényező a zsidó állam – és az egész szabad világ – számára, de idegen országokba való beavatkozásával (Szíria, Libanon, Irak), a szélsőséges iszlám ideológia exportjával és a nemzetközi terroriz mus támogatásával továbbra is számolni kell. Biden fő dilemmája hamar megmutatkozott: külpolitikai prioritásai közé sorolta a visszatérést az Obama által erőltetett és tető alá hozott 2015ös atomalkuhoz, ami pedig alig nyújtott garanciát az iráni nukleáris ambíciókkal szemben, másrészt erre deklaráltan csak úgy hajlandó, ha Irán teljesíti a rá szabott kötelezettségeket. Itt is jó hír, hogy várhatóan együtt mozog majd Amerika Izraellel (pl. közös nukleáris szakértői csapatot is felállítanak az amerikai visszatérés előkészítésére), ami szintén nagy változás a jeruzsálemi aggodalmakat rendre figyelmen kívül hagyó Obamakorszakhoz képest. Ezt a közös fellépést Teherán „veszélyes magatartásával” szemben erősítette meg március elején Netanjahu és Kamala Harris alelnök telefonbeszélgetése. Ha tehát a Bidencsapat ellen tud állni a hazai, pártjukon belüli szélsőséges és mélyen ellenérdekelt politikai lobbik nyomásának, meg annak a kísértésnek, hogy appeasement politikával a „béke” kedvéért mégiscsak alámenjenek Teheránnak, akkor nem kizárt, hogy nemcsak Trump sikeres közelkeleti politikát tudják folytatni, de a világot is egy fokkal biztonságosabb hellyé tehetik. A Jewish Virtual Library Biden-archívuma: https://www.jewishvirtuallibrary. org/views-on-israel-of-u-s-presidentialcandidates-2020-joe-biden Joe Biden és Benjámin Netánjáhu találkozója FORRÁS: TIMES OF ISRAEL
