Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-01-01 / 138. szám
egység | 2021 JANUÁR 8 HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ A következő évszázadokban a helyi zsidók története igen változatos volt. Amellett, hogy – ahogyan más területeken is megesett – hol elfogadták, hol pedig üldözték őket, feltűnt egy jelenség, melyre igen ritkán volt példa a zsidó nép történelme során. Az őket befogadó kultúra – jelen esetben az Atlasz-hegység berber törzsei – meglehetősen nagy százalékban nem asszimilálni akarta a zsidókat, hanem éppen ellenkezőleg: ők vették fel a zsidó vallást (egy ilyen berber királynőről olvashatnak keretes írásunkban). Érdekesség, hogy valószínűleg egy, a zsidóságot felvett berber csoportból származott a népszerű szombati dal, a Dror jikrá szerzője, a X. századi zsidó költő, Dunás ibn Labrat. A zsidó és a betért berber származású népességhez az évszázadok során újabb társadalmi csoportok csatlakoztak, elsősorban az ibériai üldöztetések nyomán nagyobb tömegben érkező spanyolországi és portugáliai zsidók. Meglehetősen szétszórva éltek az ország területén, ami megkönnyítette a sokuk által űzött mesterséget, a kereskedelmet. BÉKEIDÕK ÉS ÜLDÖZTETÉSEK E középkori évszázadok a gazdasági virágzás mellett szellemi pezsgést is lehetővé tettek. Ebben a korszakban élt az egyik leghíresebb marokkói tóratudós, Jicchák Álfászi rabbi (1013–1103), akit akronímájával Rif néven is emlegetnek. Hatalmas tudását közvetlen és emberszerető természete egészítette ki és tette népszerűvé a népes zsidó közösséggel rendelkező Fez városában és annak környékén, ahol egészen 75 éves koráig működött rabbiként. Koholt politikai vádak miatt ekkor menekülnie kellett, és az életéből hátralevő 15 évet Spanyolországban élte le. A talmudi háláchikus döntvényeket összegző könyve a mai napig a zsidó jog megkerülhetetlenül fontos forrása. A késő középkorban, majd az újkorban az egymást váltó berber és arab dinasztiák időnként elfogadóbbak, máskor ellenségesebbek voltak a zsidókkal, így nem volt ritka, hogy egy-egy város vagy országrész zsidósága menekülni kényszerült. Egyes uralkodók nem elűzték, hanem az isz lám felvételére kényszerítették zsi dó alattvalóikat, és megtörtént, A SOKSZÍNŰ MAROKKÓI ZSIDÓSÁG Marokkó, Észak-Afrika legnyugatibb országa gazdag zsidó történelemmel büszkélkedhet. Vannak, akik azt mondják, hogy az első zsidók még az első Szentély lerombolása (i. e. 586) előtt érkeztek a térségbe, sőt vannak, akik a térségben való zsidó jelenlétet még korábbra, Slomó (Salamon) király uralkodásának idejére teszik. A második Szentély lerombolása (i. sz. 70) előtt már minden bizonnyal népes zsidó kolóniák voltak a térségben. Az első írásos zsidó emlékek – sírfeliratok formájában – a polgári időszámítás szerinti második századból származnak. CHANA DEUTSCH ÍRÁSA Zsinagóga Fezben (Marokkó) FOTÓK: SHUTTERSTOCK
