Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-12-01 / 149. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2021 DECEMBER 18 képzelhető, hogy van egy másik, eddig nem ismert, magyar nyelvű Chovát násim című kiadvány, de valószínűbb nek tartom, hogy egy kalap alá vették itt mindkét azonos című könyvet, a jiddis nyelvűt, amit ők adták ki és a Kohn Sámuel által kiadott székelyhídi magyar nyelvűt. Ha ez igaz, akkor biztosan ki lehet mondani, hogy ez a Kohn Sámuel-féle füzet legkésőbb 1912 körül jelent meg, de semmiképpen nem korábban, mint 1902. A fentiek alapján meg lehet válaszolni egy furcsa jelenséget. A sorozat előző részében írtunk arról, hogy már 1909-ben felmerült a Mácháziké Hádász Egyesület részéről az igény egy magyar nyelvű ismeretterjesztő munkára a mikvehasználatról. Azonban az egyesület csak 1920-ban jelentetett meg a témában egy magyar nyelvű könyvet Szugá básosánim címmel – kérdés, miért csak tizenegy évvel később léptek. Úgy vélem, az a magyarázat, hogy időközben székelyhídi kiadványt használták. Dédnagyanyám öccsének, Grün wald Eliezer Dávid (1867–1928) szatmárnémeti főrabbinak egy 1921-ben elhangzott, Peszách előtti dróséjához írt jegyzetei között az alábbi utalást találtam20 : „...jöjjenek átvenni a Chovát násim című könyvet, amit beszereztem, hogy ter jesszem Jáákov házának [ez a kifejezés a zsidó nőkre vonatkozik általában21 – O.B. megjegyzése], akár jiddis nyelven, akár az ország nyelvén azok számára, akik nem tudnak jiddisül”. Nem lehet tudni, hogy a fent említett két jiddis verzió melyikét terjesztette Grünwald rabbi, de itt is, ugyanúgy, mint fent, úgy vélem, kijelenthetjük, hogy mivel nem ismerünk másik magyar nyelvű kiadvány Chovát násim címmel, az említett mű a Kohn-féle könyv lehetett. Ebből látszik, hogy annyira hitelesnek tartotta ezt a magyar nyelvű művet, hogy ő maga vállalta a terjesztését saját városában. Nehezen tudom elképzelni, hogy minden kétséget kizáróan fény derüljön még a magyar nyelvű Chovát násim szerzőjének kilétére. OHEL RÁCHEL – A ZSIDÓ CSALÁDI OTTHON 22 Ezt a művet Schück Bráchjá [Bernát] (1895–1941) temesvári rabbi írta édesanyja, Ráchel emlékére – innen a könyv címe: „Ráchel sátra”. A rabbi a trianoni határok miatt nem tudott eljutni édesanyjához, amikor értesítették, hogy haldoklik, ahogy az Előszóban írja: „... midőn váratlanul kaptam a távirati értesítést, hogy édes jó Anyám súlyos beteg lett, jöjjek mielőbb haza. Az állomáshoz futva felszállhattam még az indulásra készen álló vonatra, ami az én fájdalmasan kínos izgatottságoegység | 2021 DECEMBER 18
