Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-12-01 / 149. szám
2021 DECEMBER | egység 19 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT mat némileg enyhitette, reményt adva, hogy 14 óra múlva viszontlátom jó Anyámat. De a határ őrei a távirat szomorú szövege és könyörgésem dacára nekem nem engedték meg a szülőhazám határain való belépést, passzusom dacára, vízum hiányában... Igy bizony meg lettem fosztva gyermeki kötelmem teljesitésétől, olyasmitől, amit én a gyarló földi létben többé nem pótolhatok... Jó Anyámat, a 85 éves matrónát is igen megrendítetté értesítésem, hogy visszaküldtek a határról és csak három nap múlva juthatok hozzá vízumosan. Ez a hír végleg elvette jó Anyám erejét és szó szerint mondotta: ...három nap múlva én már nem leszek e földön...”. A 158 oldalas mű több témával foglalkozik, mint az eddig vizsgált kiadványok. A hosszú előszó és bevezetés után olyan fejezetcímeket találunk, mint „A Zsidóság viszonya a többi felekezethez”, „Az ember”, „Jiszroél kiválasztottsága” stb. Ezek mellett több mint 30 oldalon keresztül foglalkozik a házassági törvényekkel, aztán a nidá törvényeit vizsgálja. Ezek után további nőket érin tő témák következnek: „Az áldott állapotú nő”, „A gyermekágyas időszak”, „A Cháló törvénye” és „A Sábbosz gyertyák gyújtása”. A könyv sok lábjegyzettel van ellátva, ezekben a szerző magyarul jelöli meg a forrásokat és idéz rabbinikus és világi irodalomból. Mivel az előszó23 „5668 Mönáchem Ov”-ra van datálva, sejteni lehet, hogy körülbelül 1929-ben jelent meg a könyv. Az, hogy Schück rabbi magyar nyelven írta a könyvét, nem meglepő, ha tudjuk, hogy apja, Schück Slomó Cvi (1841–1916), aki hosszú éveken keresztül volt karcagi főrabbi, ortodox rabbi létére sokkal nyitottabb volt a kortársainál, héber nyelvű könyveiben sokszor idézett világi történelemről és kultúráról szóló művekből is. Az ortodox neológ kettéválásról is az volt az álláspontja, hogy közelednie kellene egymáshoz az irányzatoknak és nem szabad éles szakadékot képezni közöttük24 . Emi att sok ortodox rabbi elzárkózott tőle és a könyveitől, mondván, hogy nincsenek teljesen rendben a hitelvei 25. (Bráchjá rabbi édesapja védelmében még egy külön kis könyvet is megjelentetett 1912-ben26 .) Schück Slomó Cvi rabbi „fiai nevelésében hűséges volt elveihez”, ahogy arról egy visszaemlékezés is tanúskodik27 : „Fiai, Bernát és Mór, kiket rabbiknak szánt, az otthoni talmudtanulással egyidőben a helybeli gimnáziumban iskoláztak, ami egyedül elegendő volt arra, hogy a korabeli orthodoxia kiközösítse. Azután jesivákba küldte fiait, előbb az országban, majd Frankfurtba, a magyar származású dr. Horowitz rabbihoz. Onnan mint világi tudományokban is jártas rabbik tértek visz sza. Schück Bernát előbb Székesfehérváron, majd Temesváron volt rabbi, Schück Mór pedig apja utóda a karcagi rabbi állásban”. Mindezekből érthető, hogy egy ilyen fontos ügyben, mint a magyar zsidó nők megismertetése a mikve törvényeivel és más, nőkre vonatkozó előírásokkal, Schück Bráchjá rabbi könnyen felvállalhatta egy magyar nyelvű mű megjelentetését nem anonim módon, hanem a saját neve alatt. 1 Egység 143. szám 19–22. oldal; 2 Chovát násim 7–8. oldal; 3 Uo. 8. oldal; 4 Uo. és 32. oldal; 5 Uo. 41. oldal; 6 Uo. 7. és 15. oldal; 7 Egység uo. 19. ol dal; 8 Apósa, Kohn Peszách Jehudá rabbi utódjaként, aki 1869-től haláláig volt ott rabbi ( Cháchmé Tránszilvánia 2. rész 125. oldal); 9 Lásd lent a 10. lábjegyzetben és az ajánlásában (hászkámá ) a Dárké jösárim című könyvhöz. Lásd még Igrot Lechem Slomo 184. levél; 10 Meghalt 1943 – lásd Imré Jehudá a Tórához, Ácháré hetiszakasz végén, 234. oldal; 11 Forrása: Sulchán áruch, Orách chájim 1. kötet címlapja, ami a kiadásában jelent meg kb. 1940-ben. Lásd még Igrot Lechem Slomo uo.; 12 Cháchmé Tránszilvánia 1. rész 117. oldal végén; 13 Szerepel a „Melléklet a Magyar Könyvszemle 1898. évi IV. füzetéhez” listáján 14. oldal; 14 De az is lehet, hogy apósa, Kohn rabbi a szerző, aki fiával, Sámuellel adatta ki a művét. Mivel azonban nincs tudomásunk arról, hogy Kohn rabbi könyveket írt volna, inkább Rosner rabbira tippelek, akinek sok más héber nyelvű könyve jelent meg az évek során, lásd Cháchmé Tránszilvánia 2. rész 229–230. oldal; 15 233. tétel, nincs oldalszám; 16 168. oldal 11. paragrafus; 17 Róla lásd Álé zikáron 40. szám 49–52. oldal; 18 Ez derül ki a rabbik ajánlásainak ( hászkámot ) dátumáról és a Vájlákét Joszéf beszámolója is megerősíti; 19 Náftáli Ben-Menáchem szerint ez a füzet az 1930-as években jelent meg (lásd Sinai folyóirat 64. kötet 46. oldal 23. szám). A jiddis nyelvű Lexikon fun der jiddiser literátur (2. kötet 417–418. oldal) teljesen összekeverte az adatokat a füzetekről.; 20 Kerem löDávid, Moádim 2. kötet, 2008. kiadás, 515. oldal végén; 21 Lásd RáSI kommentárját a 2Mózes 19:3-hoz; 22 Köszönettel tartozom Carciente Joélnek, aki a gyűjteményéből rendelkezésem re bocsátotta ezt a könyvet; 23 13. oldal; 24 Lásd Cháchmé Hungárjá 1. rész 155–158. oldal; 25 Lásd uo. 158. oldal végén és írásom in: Heárot ubiurim folyóirat 926. szám 57–58. oldal 6. lábjegyzet; 26 Cháchmé Hungárjá uo. 51. lábjegyzet, lásd még Cháchmé Tránszilvánia uo. 255. oldal; 27 A karcagi zsi dók története, Jeruzsálem 1977, 67–68. oldal. 2021 DECEMBER | egység 19
