Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-10-01 / 147. szám
2021 OKTÓBER | egység 13 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ 1950-ben félbehagyta, és visszajött Budapestre, gimnáziumba... 1953 januárjában az ELTE elsőéves hallgatója volt, keleti nyelveket tanult... Schmelzert a Zsidó Gimnáziumban 1951-ben szervezte be a Bnei Akivába...”10 . „Érdemes megemlíteni, hogy Schmelzer állítólag visszautasította, hogy a Kazinczy utcai zsinagógában tagokat toborozzon – holott erre Kendi utasította. ’Ezt a szervezést nem hajtottam végre azzal az indokkal, hogy ezek szélsőségesen vallásosak, és a mi szervezetünkbe nem lépnek be’” 11. BESÚGÓ A CIONISTÁK KÖZÖTT Érthető, hogy ezt a könyvet olvasva is az árulók témája volt az, ami különösen érdekelt, már csak azért is, mert Engländer sokszor említette, hogy ők a letartóztatásuk előtt tudták, hogy az egyik tag rendszeresen készített beszámolót róluk. Nevet azonban soha nem mondott nekem, így a könyvben nagy érdeklődéssel kerestem további részleteket, ahol már nevesítve van az ügynök: „A beszámoló egyértelműen alátámasztja Engländer és társai erős alapokon nyugvó feltételezését, miszerint a beépített ügynök Kosály György [1933–2009] volt: ’A szervezkedésben egy jól képzett ügynökünk dolgozik, aki a tegnapi nap folyamán véletlen folytán dekonspirálódott. Az ügynök jelentéseit mindenben alátámasztja a ma délelőtt osztályunkra előállított Engländer Tibor vallomása’” 12. Néhány oldallal korábban a „dekonspiráció” részletei is kiderültek: „Néhány nappal később bekövetkezett az az esemény, amelyre a mozgalom tagjai már régóta számítottak, és amely mégis teljesen váratlanul érte őket. Engländer Tibor 1953. január 28-án délután fél öt körül felment Kosály lakására, akinek az asztalán – miközben Kosály kiment egy pohár vízért – egy indigót talált, amelymentegetve magát, hogy kényszer hatása alatt cselekedett, nem szabad akaratából (ezt a jelenetet Novák a fent említett cikkben úgy írja le, hogy Kosály térden állva könyörgött bocsánatukért). Engländertől tudtam meg, hogy a besúgó fizikusként nagy karriert futott be Amerikában, és különböző egyetemeken tanított. A múltja azonban itt is utolérte, ahogy Engländer Tibor mesélte: „ha megtudtuk, hogy milyen egyetemre vették fel tanítani, akkor írtunk a dékánnak és a tanszékvezetőjének arról, hogy ő ügynök volt itt”. Hangsúlyozta, hogy ez nem bosszúhadjárat volt, hanem szerintük az embernek vállalnia kell a tettei következményét és szembe kell néznie azzal, amit elkövetett. Utolsó beszélgetésünk során arról is kérdeztem Tibort, mi a véleménye arról, aki a börtönben, a kihallgatások során tett vallomást a társairól. Hezitálás nélkül, mintha várta volna a kérdést, azt mondta, hogy azok ellen a vallomások ellen, amit kihallgatás során tesznek, semmi kifogása nincs, mert nem lehet senkitől elvárni, hogy képes legyen ellenállni a rettenetes kínzásnak – és itt mesélte példának a fent említett Kovácsi Edit történetét. A könyvből15 kiderül, hogy Tibor pontosan tudta miről beszél, hiszen ő maga is tett vallomást a kihallgatása során. Kosálynak az volt az aljassága – mondta – hogy érdekből árulta el őket és utalt rá, hogy az egyetemi előmenetelét valószínűleg nagyban segítette az árulása. Nagyon hálás vagyok Novák Attilának a könyv megírásáért, úgy vélem, nagyon fontos és érdekes mű született. Sok érdekességet tudtam meg belőle, és ajánlom a magyar zsidóság történelme iránt érdeklődőknek, hiszen a kommunizmus alatt élő elődeink történetének egy nagyon izgalmas fejezetét tárja elénk 16. 1 2005. július; 2 Megtalálható a Zsidó jog és etika című könyvemben is, 1. kötet, Budapest 2021, 7. fejezet; 3 Toldot Chábád böRuszjá háSzovjetit 44–45. fejezet; 4 Náchum Smárjá Szeszonkin: Zichronotáj 217–218. oldal; 5 Toldot Chábád uo. 115–116. fejzet; Sálom Ber Fridlánd: Pöilut choce gvulot 1. kö tet; 6 Toldot Lévi Jichák 2. kötet 482. oldal; 7 200. oldal; 8 136. oldal; 9 143. oldal; 10 100–101. oldal; 11 106. oldal; 12 98. oldal; 13 94. oldal; 14 https:// pestisracok.hu/besugok-es-provokatorok-nem-csupan-gyepes-gilbert-jart-az-avh-nal/; 15 Pl. 163. oldal; 16 A könyv olvasása során néhány apró figyelmetlenség zavart meg engem. Így pl. 183. oldal, 436-os számú lábjegyzetében a héber szöveg megfordult, és balról jobbra jelenik meg. A 25. oldalon 24. lábjegyzetnél szerepel egy utalás, feltehetőleg a Vasvári Pál utcai zsinagógára, ami azonban nem a saroképület, és az imahelyiség nem az első emeleten található. A 110. oldalon hibásan van átírva a mönáhel (vezetői) szó – gyakori hiba a magyar szövegeknél a ch szükségtelen használata. Engländer Tibor. FORRÁS: ENGLÄNDER JÁNOS re láthatóan le volt gépelve az ’illegális ’ szervezetről szóló egyik (fel) jelentés. A beépített ember, Kosály György a cionista mozgalom vezetőségi tagjaként ekkor már régóta jelenthetett a szervezetről az ÁVH-nak. Engländer első dühében összetépte az indigót, és bedobta a papírkosárba, majd meggondolta magát: kivette, és papírba csomagolta. Megmondta Kosálynak, hogy ne jöjjön el az aznapi vezetőségi ülésre...” 13. A KORTÁRSAK ÍTÉLETE Az olvasó biztos nagyon kíváncsi Kosály későbbi életére, azonban furcsa módon sem a könyv végén található négyoldalas fejezetben (Élet utak az ítéletek után – 179. oldal), sem a könyv más részeiben nem kapunk bővebb információt róla. Azért is nehezen érthető ez, mert a szerző a könyv megjelenése előtt már írt egy cikket Kosályról a PestiSrácok nevű blogoldalra 14 . A korábban említett utolsó beszélgetésünk során Engländer különösen sokat beszélt arról, hogyan ítéli meg ő a besúgókat. Annak ellenére, hogy volt még egy besúgó a társaságban, aki később bukott le, Engländer szemében a fő áruló egyértelműen Kosály volt. Elmesélte, hogy Kosály 1956-ban találkozott velük és bocsánatot kért, azzal
