Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-10-01 / 147. szám
2021 OKTÓBER | egység 7 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ az imperializmus előretolt állása, jellemzője a sovinizmus, a rasszizmus, a kommunista- és szovjetellenesség”. A zsidók/cionisták elleni harc nem állt meg az ország határainál: a Szovjetunió évtizedeken át aktívan támogatta az Izraellel hadban álló országokat, illetve a palesztin terrorszervezeteket. MARADNI VAGY MENEKÜLNI? Nem csoda tehát, hogy az 1917-es forradalmat követően a zsidó vezetők közül sokan minden lehetőséget megragadtak, hogy elhagyhassák az országot. A Chábád azonban, mély oroszországi kötődésével és a zsidó hagyományok, valamint minden egyes zsidó ember iránti elkötelezettségével, a maradás mellett döntött. A hatodik rebbe, Joszef Jicchák Schneersohn rabbi (1880-1950) egyszer azt mondta a rendőrség egy tisztjének: „A Schneersohnok nem menekülnek”. E kijelentéséhez hűen ő maradt az egyetlen aktív zsidó vezető a Szovjetunióban, amikor már mindenki más elmenekült. A rebbe földalatti intézmények szövevényes rendszerét építette ki, mely az egész hatalmas országot behálózta. A rendszer működtetői titokban tartottak kapcsolatot egymással és a rebbéjükkel és egyre többen csatlakoztak hozzájuk. A volt Szovjetunió területén ma működő zsidó intézmények vagy a zsidó élet legkisebb szikrája is közvetlenül a Chábád földalatti mozgalmából ered és elképzelhetetlen az ő önfeláldozó munkájuk nélkül. Meg kell említenünk ezzel az időszakkal kapcsolatban a jevszekcijá – zsi dó szekció fogalmát. A jevszekcijá a kommunista párt zsidó részlege volt, mely eredetileg azzal a céllal alakult meg, hogy elvigye a kommunista forradalom üzenetét a zsidó tömegekhez. Maga Lenin döntött a létrehozásáról 1918-ban. Der Emesz (Az igazság) címmel jiddis nyelvű la pot is fenntartottak. A jevszekcija kimondott célja az volt, hogy megszüntesse a zsidó életet, a cionista mozgalmat és a héber kultúrát. A zsidó munkásokat a forradalom szervezeteibe akarta bevonni és el akarta tiporni a zsidóság legcsekélyebb megnyilvánulásait is. A zsidóságukat bármilyen módon megélni kívánó – vagy ezzel meggyanúsított – emberek üldözésén kívül a még működő zsidó intézmények is szúrták a szemüket. Számtalan zsinagógát zárattak be és alakítottak át profán célra, de felléptek a szekuláris zsidó kultúra képviselői, például színházak és könyvkiadók ellen is. Végül 1929-ben, 11 éves működés után oszlatták fel. Ironikus módon vezetői közül sokan éppen Sztálin antiszemita tisztogatásának váltak áldozataivá. A REBBE SZÁMÛZETÉSE 1924-ben, egy jeges és sötét moszkvai éjszakán az előző rebbe, Joszef Jicchák Schneersohn rabbi szövetséget kötött fiatalemberek egy csoportjával. Megesküdtek, hogy a végsőkig kitartanak a zsidóság megőrzése és fenntartása mellett, még ha ezért az életükkel kell is fizetniük. A rebbe vezetésével több száz vagy kevesebb Zsidó népesség a Szovjetunióban az 1989-es népszámlálás alapján.
