Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-10-01 / 147. szám
egység | 2021 OKTÓBER 6 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM tönbüntetéshez, kegyetlen kínzáshoz és száműzetéshez vagy halálhoz vezethettek. Ilyen módon a legtöbb zsidó számára lehetetlenné vált korábbi, Tórához hű életmódjának fenntartása. Az új rendszer természetesen nem csak a zsidókat és a zsidó vallást üldözte, de az antiszemitizmus olyan mély gyökerekkel rendelkezett az országban, hogy ez a közösség szenvedte el a legtöbb megpróbáltatást. A zsidók azonosítása sem okozott problémát, ugyanis a személyi iratokban feltüntették az emberek nemzetiségét is. Akinél a „jev rej” szó szerepelt, nem számíthatott sok jóra egy fontosabb állás megpályázásakor vagy az egyetemi felvételinél. Különösen a harmincas években erősödött fel a hivatalos antiszemitizmus, amikor Sztálin a cári időszakban, különösen III. Sándor és II. Miklós idejében bevett módszereket kezdte alkalmazni a zsidókkal szemben. Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála feltehetően egy általános, az egész birodalomra kiterjedő zsidóellenes hullámnak vette elejét. ZSIDÓK, CIONISTÁK: EGYRE MEGY A kommunizmus évtizedeiben Chábád aktivisták százait gyilkolták meg és megszámlálhatatlan ezrek kerültek börtönbe vagy Szibériába. Az állandóan jelen levő antiszemitizmus megmutatkozott az államilag kontrollált sajtóban ugyanúgy, mint a zsidó aktivisták és tanárok üldözésében, a gyakori letartóztatások ban, börtönbüntetésekben és kivégzésekben. A szovjet elnyomás csak a birodalom távoli vidékein, Azerbajdzsánban, Üzbegisztán ban, Grú ziában volt valamivel enyhébb, ezért voltak olyanok, akik vállalták, hogy családjuktól sok ezer ki lo méter re, rendkívül nehéz anyagi körülmények között éljenek, csak hogy mi nél többet megtarthassanak a zsidó hagyományokból. Napjaink szokásaihoz hasonlóan a bolsevikok is gyakran cserélték a zsidó szót cionistára, mert így már nem ütközött a népek egyenlőségét hirdető marxista ideológiával a zsidók üldözése, hiszen nem egy népcsoport, hanem az „imperialista cionizmus ügynökei” ellen léptek fel, akiknek a célja a szocialista rendszer felszámolása és az amerikai hegemónia elősegítése volt. A zsidók ellehetetlenítését elősegítő anticionista attitűd később sem változott. Az 1990-ben kiadott Szovjet Enciklopédiai Szótár így határozta meg a cionizmus fogalmát: „A cionizmus ZSIDÓÜLDÖZÉS A BOLSEVIK FORRADALOM UTÁN Az ötödik lubavicsi rebbe, a rebbe RáSáB (Sálom DovBer rabbi, 1860-1920) a cári birodalom minden szegletébe elküldte képviselőit. A zsidókat hagyományosan nem kedvelő és idegenként kezelő birodalomban a rebbe hászidjai megerősítő, inspiráló, támogató üzenetet vittek olyan távoli vidékekre is, mint Buhara, Grúzia vagy Dagesztán és segítették a gyermekkorukban katonának elhurcolt kantonisták tanulatlan leszármazottait is. A Chábád küldöttei hozzásegítették e közösségek tagjait a Tóra és a zsidó vallásgyakorlat megismeréséhez, a hagyományok elsajátításához és alkalmazásához. E folyamatot az első világháború pusztítása törte meg, majd az 1917-es bolsevik forradalom rontotta tovább az egyre kilátástalanabbá váló helyzetet. A forradalom nyomán betiltották a vallási oktatást, ellehetetlenítették és szigorúan büntették a vallás gyakorlását és szisztematikusan üldözték és irtották a vallásos zsidókat. Az újszülöttek körülmetélése, a szombattartás vagy a kóserság törvényeinek betartása óriási elszántságot és eltökéltséget igényelt, hiszen e kihágások bármikor bör-Vallás a föld alatt: hogyan élte túl a vallásos zsidóság a Szovjetuniót? Oroszország – a Chábád bölcsője. Itt szökkent szárba és fordult virágzásba ez a mozgalom és a mai napig ide kötik legmélyebb gyökerei. Gazdag közös történelmüknek most egy igen jelentős és hosszú távú hatásokkal bíró szeletéről szólunk. CHANA DEUTSCH ÍRÁSA FORRÁS: YIVOENCYCLOPEDIA
