Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-09-01 / 146. szám
KILE | KÖZÖSSÉG egység | 2021 SZEPTEMBER 32 feszültségét éppen a böjt inspirálta, az, hogy hogyan hat már egy 25 órás sanyargatás is az elmére. Hollóst visszatérően foglalkoztatta az az elképzelt kép is, milyen lehetett több száz évvel ezelőtt a szombatok szombatja gyertyafényben. A darab írásának kezdetekor a helyszínhasználatot és a nyelvezetet illetően célja volt, hogy akár egy zsinagógában is előadható legyen a darab, bár erre való utalást nem tett a pályázatot kiíró szervezet. Elsősorban az motiválta, hogy ré szese lehessen valaminek, ami közelebb hozhatja az óbudai közös ség történetét a mai emberekhez. „Miután elkezdtem kutatni a zsinagóga múltját, saját magamon vettem észre, hogy méltatlanul keveset tu dunk erről az épületről és akkori közösségéről, pedig az egész ország büszkeségeként még maga József nádor is mutogatta külföldi vendégeinek a Monarchia akkor volt legnagyobb zsidó templomát. Az ottani közösség hatásait pedig a mai napig érezni” – meséli. Az előadás egyik különlegessége, hogy a darab a nagy óbudai árvíz 1838-as valós eseményét – a tó-Mose Munz lajtorjája címmel új színda rab született, amely a Zsinagógák Hete rendezvénysorozat egyik csúcspontjaként fókuszálta a figyelmet a 200 éves Óbudai Zsinagóga történetére. Az előadás Hollós Csaba szerző és Fodor Orsolya rendező kö zös alkotása. A címadó rabbi, Mose Munz az egyik leghíresebb óbudai rabbi volt, akinek sírja a mai napig zarándokhely. Inspirációért talán még Hollós is felkereshette a rebbe nyughelyét az óbudai temetőben. A DARAB SZÜLETÉSE Hollós Csaba, a nyertes, a bemuta tót megelőzően lapunknak azt mond ta, hogy „nem akar más szerzőket megsérteni azzal, hogy magát is írónak nevezze.” Ezzel a felütéssel kezdte beszélgetésünket a negyvenes éveinek közepén járó rek lámszakember. Az utóbbi 20-25 évet piaci termékek értékesítésének ha tékonysági mechanizmusaival ope ráló Hollós – hol máshol? – egy Face book-hirdetésben találkozott a színmű pályázattal. A szerző és családja a jom kipuri ünnepet az Újpesti Zsinagógában kezdi meg. A darab egyik alapratekercsek zsinagógából történt ki menekítését – veszi alapul, és mindehhez az alkotók az eredeti helyszínt használják színpadnak és díszletként is. Hollós gyerekkora óta számtalanszor haladt el a Duna-parti fekvésű zsinagóga mellett, de a klasszicista jellege, később az Aquin cum szálloda testidegen jelenléte mellett sosem figyelt fel az épületre. Szerinte nagyon sokan vannak így, és most a 200. születésnap apropóján talán éppen ideje volt végre tenni valamit azért, hogy ez a jövőben másként legyen. „A zsidókról elterjedt sztereotípia, hogy úgy tartanak össze, hogy közben nem érdekli őket az a társadalom, amelyben otthonra lelhettek. Ebben a darabban próbáltam azt is bemutatni, hogy ezek az emberek két-háromszáz év alatt szervesen váltak a magyar nemzet részéve, és ez akkor is igaz, ha időnként voltak kísérletek arra, hogy a társadalom kivesse magából őket” – fogalmazott a szerző, akinek tinédzser korú gyermekei szerint „elég menő”, hogy a papa alig kilenc nap alatt megírt munkáját profi színházi emberek mutatják be egy olyan előadáson, amely vél-Történelmi dráma az Óbudai Zsinagóga születésnapjára Az EMIH Firgun Zsidó Kulturális Alapítványának idén első alkalommal kiírt színmű pályázatára tizenhárom alkotó jelentkezett. A kandidálók között volt olyan is, aki nem tartja magát írónak, mégis az ő darabjára esett a – többek között Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturgot is soraiban tudó – szakmai zsűri választása. WALLENSTEIN RÓBERT ÍRÁSA A „Színdarab az Óbudai Zsinagóga fennállásának 200. évfordulójára” szakmai program megvalósítását 2021. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta. FOTÓ: VÁRI JOHANNA
