Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-09-01 / 146. szám

2021 SZEPTEMBER | egység 33 KÖZÖSSÉG | KILE hetően egyszeri és megismételhetet­len színháztörténeti esemény lesz. A színmű szerzőjének – hiába nem tartja magát írónak – 2019-ben megjelent már egy fikciós köte­te, egy bűnügyi regény, amely egy New York melletti luxus-idősott­honban játszódik a ’70-es években. És bár továbbra is a „polgári” el­foglaltságából várja a napi élethez szükséges bevételt, feleségének már elárulta, örömmel ajánlana írásokat egyik kedvenc színházának, a Pintér Béla Társulatnak is. Egyelőre talán még nem kell aggódnia Pintérnek, hiszen napi munkája mellett Hol­lós négy hónapja újabb könyvén dolgozik, ami egy katolikus pap­ról szól, aki útnak indul, hogy meg­térítse a vad északon élő eszkimó­kat. Hogy lesz-e újabb színdarabja? Erre egyelőre még várni kell. Talán Fodor Orsolyán is múlhat mindez. A fiatal rendezőt Réczei Tamás – a Firgun Zsidó Kulturális Alapítvány szakmai vezetője – kérte fel a darab színpadra állítására. SZÍNHÁZ EGY SZAKRÁLIS TÉRBEN A római katolikus családból érkező művész számára a színdarab elsőre a Godot-ra várva abszurd drámát juttatta eszébe, majd olyan létfilo­zófiai kérdésekkel kezdte el vizsgál­ni a darabot, mint például az egyé­ni hit, a feláldozás vagy a praktikum kölcsönhatásai. „A szakdolgozato­mat éppen a szakrális terek újbó­li hasznosításáról írom, nagyon so­kat kutattam a témában. Rendkívüli lehetőségnek éreztem és nagyon mo­tivált az, hogy miként lehet egy 200 éves, sok kihagyás után újra műkö­dő szakrális térben színházat csinál­ni” – mesélte nekünk Fodor az egyik próbanap szünetében. „Ez egy kul­túr- és vallástörténeti utazás a csa­patnak, ahol olyan kérdéseket fesze­getünk, amelyek nem csak egy zsidó közösség számára relevánsak. Az egyik alapvetésünk az, hogy vajon vannak-e ma olyan elveink, ügyeink, ami miatt akár a saját életünket is fel tudnánk áldozni” – meséli a darab egyik fő motívumáról a színházi ta­nulmányait jelenleg Lengyelország­ban folytató rendező, aki saját maga választhatta ki alkotói csapatát. UNIVERZÁLIS ÜZENET Többségük fiatalabb színész, van köztük olyan is – az egyik főszerep­lő, Szabó Sebestyén László –, aki öt éve tagja a Nemzeti Színháznak. Szintén fontos karaktereket alakít az előadásban az országos ismert­ségű Szabó Simon, aki nem először jár az Óbudai Zsinagógában. 20 év­vel ezelőtt egy televíziós produkció­ban működött közre az épület akkor még igencsak romos falai között, majd pár éve egy barátja fiának bri­szén is járt itt. „A briszen misztikus hangulat volt. Egészen csodálatos, hogy most itt színházi előadást lehet csinálni. Ez nagy kihívás és hihetet­len élmény is. Talán nem lenne ha­szontalan, ha más templomokban is lehetne színházi előadást tartani” – mesélte nekünk sok más ismert film szereplője, akit a legutóbbi magyar mozisiker, a Pesti Balhéban is lát­hattak. Szabó szerint Hollós szöve­ge erős és nagyon vizuális, és van egy örök aktualitása is: kik és hogyan vi­szonyulnak a bajba jutott emberek­hez. A darabban több reakciót is áb­rázolnak, azok pedig univerzálisan tudnak mindenkihez szólni. Az EMIH az őszi zsidó ünnepek felvezetéseként a Zsinagógák He te el­nevezésű programsorozat ke retében tisztelgett a fennállásának 200. év­fordulóját idén ünneplő Óbudai Zsi­nagóga előtt ezzel a színdarabbal. Ebben partnerre lel tek Óbuda Ön­kormányzatában, akik kel közösen hir dették meg a szín műpályázatot. Hol lós Csaba da rabja az 1838-as árví­zi események alapján született: a fikci­ós történet két fiatal zsidó fiúról szól, akik bent ragadtak a zsinagógában.

Next

/
Thumbnails
Contents