Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-09-01 / 146. szám

A NEVEZETES PESTI ZSIDÓ HÁROMSZÖG MÁSODIKJA FEJEZETEK A RUMBACH UTCAI ZSINAGÓGA TÖRTÉNETÉBŐL 2. rész A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát szinte minden fővárosi ismeri; emberek ezrei nézték végig szomorú pusztulását, majd lettek boldog tanúi a nem oly régen befejezett felújításának. Az épülethez több téves mítosz is tartozik, sok szürke folt övezi a vészkorszak utáni használatát. Kétrészes cikkünkben most ezeket a sokszor kérdőjeles mondatokat is tisztázzuk, miközben a zsinagóga életében jelentős személyek és történetek is megelevenednek. CSEH VIKTOR ÍRÁSA A LENGYEL CSODAGYERMEK PESTI KARRIERJE A Rumbach zsinagógában nagy hangsúlyt fektettek a zenei motívumokra, viszont itt az orgona vagy a vegyes kórus fel sem merült opcióként. A zsi­­nagóga férfikórusa - mely jellemzően nyolc, fele részben tenor, fele basszus férfiből, illetve 10-12 alt és 18 szoprán fiúgyermekből állt - a tóraszekrény előtti félköríves emelvényről énekelt.1 A kórus vezetője 1920-tól Gottschall Jakab (1881-1965), a ״lodzi csodagyermek” volt, akit Majse Stepcele híres kántor vitt körútra, s Krakkóban kezdett el komponálni; a Rumbach mel­­lett a Dohányban is működött, utolsó évtizedeiben pedig a Hunyadi téri zsinagógában volt aktív,2 szerzeményei mai napig ismertek. OLASZ MESTEREK RUMBACH UTCAI SZÓNOKA A főkántori székbe 1884-ben Bachmann Jakab (1840-1905) került Odesz­­szából. Róla sokan úgy tartották, hogy ha Bachmann nem lett volna val­­lásos zsidó, akkor a világhírnévig meg sem állt volna, de azért így is sokan ismerték a határokon túl, és a legjobb európai kántorok között emlegették. Nekrológjában mások mellett az alábbi módon méltatták: ״Bachmann Jakab a szó legjobb és legnemesebb értelmében művészem­­bér volt, kinek ereiben igazi művészvér csörgedezett és szívében az úgy­­nevezett »isteni szikra« lakozott. [...] Remek, a középfekvésében bariton­­színezetű hőstenor hangját, mely egyenletes regiszterben könnyedséggel a magas C, Cis-ig terjedt, méltán sorozhatjuk a hírneves Tamagno, Caruso és egyéb neves olasz énekhéroszok mellé. Enekmodora és hangadása is olasz iskolákra vallott és Bachmann tényleg nagy előszeretettel kultivál­­ta Verdit, Rossinit, Donizettit és egyéb olasz mesterek műveit.”3 A ZSINAGÓGA KÁNTORCSODÁJA A zsinagóga legendás kántora volt Tkatsch/Tkats Izrael (Jiszráél Léb, 1868-1945), aki korábban is kán­­torként tevékenykedett Kisenevben (Chisinau, Moldova), amikor meg­­pályázta az éppen üresedésben lévő Rumbach utcai pozíciót. Az 1905- ös bemutatkozásáról az alábbi, szin­­te már szuperlatívuszokban megírt hírt adták közre: ״Egyszerűen csoda! Ez az álta­­lános ítélet arról a kimondhatatlan nevű kántorról, ki f. hó [augusztus - Cs. V] 18-ikán, péntek este és a A tóraszekrény romos kupolája 1988-ban (Müller, 1993: 92.) 20) egység I 2021 SZEPTEMBER

Next

/
Thumbnails
Contents