Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-09-01 / 146. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2021 SZEPTEMBER 16 hogy itt Lőw Immánuelről (1854– 1944), a híres szegedi neológ rabbiról van szó, és nem egy német zsidó kutatóról. Az ő azonosításával szemben ugyan van egy másik vélemény18 , de szerintem se ez, se az nem releváns, hisz az ezt megelőző több száz évben nem találjuk nyomát a rabbinikus irodalomban annak, hogy bárki nem-kósernek nyilvánította volna a Kelet-Európában nagyon elterjedt fehérfűzt. Kétséges, hogy ott, ahol sok millió zsidó élt, ideértve a RöMÁ, a Sulchán áruch társszerzőjét és több kommentátorát is, ne lenne említés arról, ha nem lehetett volna használni, így ebből arra következtethetünk, hogy ezt mindig elfogadhatónak tekintették. Az első, aki az utóbbi években nem-kósernek nyilvánította ezt a fajtát, az Jechiel Michl Stern (szül. 1949), a jeruzsálemi Ezrát Torá negyed rabbija, akinek nagyon sikeres, képekkel illusztrált könyvsorozata van különböző háláchikus témákról. Ebben – a háláchá tanulmányozásához hasznos és népszerű sorozatban – jelentetett meg 1992-ben egy könyvet az ünnepi csokor négy növényéről az összes kóser és nemkóser fajta képes felsorolásával. Ebben azt írja a fehér fűzről19 : „Fehér fűz: egy fűz fajta, ami a folyó mentén nő... és nem ajánlatos ezt használni a micvára. A levelei szélesek és a recéi különlegesen nagyok... A növénykutatók véleménye eltér arról, hogy a vesszője vörös vagy nem...”. Hiába nem mondja ki egyértelműen, hogy nem kóser, a többi könyv, ami utána megjelent, már tényként közli, hogy a fehérfűz nem kóser a micvára. A problémám ezzel az, hogy nem felel meg a valóságnak, hisz én saját szememmel ellenőriztem a fehér fűzet, és a levelei egyáltalán nem különösebben recések 20. KÓSER-E A SZOMORÚFÛZ (SALIX BABYLONICA)? Több helyen olvastam, hogy a szomorúfűz nem kóser a micvára, de a kutatásom itt is azt mutatja, hogy Stern rabbi volt az első, aki 1992-es könyvében nem-kósernek nyilvánította21 : „Salix babylonica (szomorú fűz): nem ajánlatos használni a micvára. Ez a fűz folyó mentén nő, a leveleinek széle olyan, mint a fűrész és különösen nagyok a recéi. Annak ellenére, hogy két kósersági ismertetőjegye megvan, hosszúkás a levele és a vesszeje vörös, de mivel a levele olyan, mint a fűrész, ezért nem használható... A kutatók azért nevezik szomorúfűznek, mert a formája szomorú, elhanyagolt és lefelé hajló. A levele különlegesen keskeny és kicsit olyan, mintha össze lenne hajtva”. Itt is meglepő az az állítása, miszerint „a leveleinek széle olyan, mint a fűrész és különösen nagyok a recéi”, mivel ez nem felel meg a valóságnak. Fent már idéztem Zohár Amar professzor megállapítását, hogy a sarló kis barázdáinak mélysége 0,5-1,5 mm-ig terjed. Saját méréseim szerint a szomorúfűz recéi semmiképpen nem haladják meg a 2 mm-t, inkább 1-mm-esnek mondhatók. Ezek alapján semmi alapja nincs ezt a fajtát nem-kósernek nyilvánítani 22. 2016 novemberében, a nagyünnepek után egy pár európai rabbikollégával együtt az a megtiszteltetés ért, hogy fogadott bennünket a Chájim Kanievsky rabbi (szül. 1928), a litvis világ legnagyobb tóratudósa. A zsebemben vittem pár darab szomorúfűz gallyat, és megmutattam neki azzal, hogy van, aki nem-kósernek nyilvánítja ezt a recék miatt, és kikértem a véleményét a kérdésről. Kanievsky rabbi kézbe vette a leveleket, és gondolkodás nélkül kijelentette, hogy „kóser vöjasar” – ez a jiddis kifejezés azt jelenti szó szerint, hogy kóser és egyenes, ami a közismertebb „glátt kóser” megfelelője. A SALIX ÉS A POPULUS: MELYIK FÛZFAFÉLÉT HASZNÁLHATJUK? Fentebb idéztük, amit a Sulchán áruch írt a fűzfáról, hogy „ez egy is mert fa és ez a neve”. Utánanéztem szakkönyvekben, hogy megtaláljam ennek a növénynek a tudományos elnevezését. A Mászé Tuviá című könyvben, ami 1707-ben jelent meg Velencében, a szerző, Tuvijá Hákohén (1652–1729), az orvos azt írja 23: „Fűzfa – ez egy ismert fajtájú, római nyelven [latinul] salix ”. A salix ról azt írja Amar profes z szor24 : „ma az árává a salix nemzet séghez tartozik, aminek 170 fajtája van világszerte. Ezzel szemben a Sulchán áruchban említett cáfcáfá a po pulus, vagyis a nyárfák nemzetségé hez tartozik, amihez 30 faj tartozik. Érdemes megjegyezni, hogy a salix azonosítása az egyik legbonyolultabb a növényvilágban, mert gyakran keverednek egymással (hibridizálnak), és így egyre nehezebb ráismerni az alfajtákra a nemzetségen belül. A salix és a populus között nem nagyon van keveredés. ...az európai kontinensen 60 fajta fűzfa található és biztos, hogy a különböző ottani közösségek sok különböző fajtát használtak, ami épp az ő környezetükben megtalálható volt... Maga az a tény, hogy a háláchikus irodalom nemzedékeken át nem nagyon foglalkozott az árává azono sításával, arra tanít minket, hogy gyakorlatilag ellenvetés nélkül elfogadták a könnyebb felfogást, miszerint az összes salix fajta, aminek megvan a három ismertetőjegye, használható”. Próbáltam az idősebb korosztálynál itt Magyarországon utánaérdeklődni, hogy van-e hagyomány arról, melyik fűzfélét használták és melyiket nem, de senki nem tudott olyat egység | 2021 SZEPTEMBER 16 JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ Szomorúfűz
