Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-09-01 / 146. szám
2021 SZEPTEMBER | egység 15 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT A rabbinikus irodalomban találunk kérdéseket ezekről a növényekről, hogy bizonyos fajtáik kóserek-e vagy sem, melyik alfaj tekinthető megfelelőnek stb. Ilyen problémás növény pl. a kanári pálma, amelynek levelei ugyanúgy néznek ki, mint a vele rokon datolyapálmának, de termése emberi fogyasztásra alkalmatlan (bár e kérdésben vita van a rabbik között. Mose Feinstein rabbi (1895–1986) szerint5 nem szá mít pálmának, míg Slomo Zálmán Auerbach rabbi (1910–1995) szerint6 alkalmas a micvára, de a kon szenzus inkább ellene döntött). A FÛZFA SZABÁLYAI A SULCHÁN ÁRUCHBAN A Sulchán áruch RSZ 7 a következő ös z szefoglalót közli a fűzfáról: „A folyóparti fűzfa, amiről a Tóra ír, ismert fajta, aminek ez a neve, és a következőek az ismertetőjegyei. 1. a vesszője vörös, de amikor még zöld, akkor is már eleget lehet tenni vele a micvának, mivel be fog vörösödni, amikor a nap megsüti. 2. A le vele nem kerek, hanem hosszúkás, mint a folyó. 3. A levél széle sima, nem recés. Ennek a fajtának a többsége folyó mentén nő, ezért nevezzük ezt folyóparti vagy patakmenti fűzfának. De az a néhány fűz, ami a sivatagban és a hegyekben nő, szintén kóser az ünnepi csokorhoz, mivel megvan bennük az összes fent felsorolt ismertetőjegy. Van egy olyan fűzfajta, amelynek a vesszője vörös, a levele hosszúkás, mint a folyó, de a levél széle nem sima, nem is hasonlít a fűrészhez, aminek nagyok a fogai, hanem nagyon kicsit barázdált, olyan, mint a kis [fogazott]sarlóé. Ez is használható. Azonban van egy olyan fajta, amely hasonlít a fűzfához, de a vesz szője nem vörös, a levele kerek és a levél széle hasonlít a fűrészhez – ezt a fajtát nevezzük cáfcáfá nak. Ez pe dig alkalmatlan a használatra, még szükség esetén is [amikor nincs más]... mindezek a dolgok isteni törvények, amiket Mózes kapott a Szináj-hegyen”. A Sulchán áruch kommentátorai szerint mindhárom ismertetőjegynek egyszerre kell jelen lennie a növényen, a háromból kettő nem elegendő8 . Van olyan vélemény is, amely azt állítja, hogy ez a három jegy általában egyszerre van meg egy növényben: ha ez egyik hiányzik, akkor a másik kettő is hiányozni fog 9. A FÛRÉSZ FOGAINAK ÉS A SARLÓ BARÁZDÁINAK MÉRETE Mordecháj Jáfe rabbi (1530–1612), a Sulchán áruch társszerzője, a krak kói RöMÁ tanítványa azt írja a Lö vus című könyvében 10 a fent említett, kicsit recés levelű fűzfajtáról: „És ez az a fűzfa, ami országunkban található”, ezek szerint már az ő idejében nem nagyon volt Kelet-Európában elérhető teljesen sima levelű fűzfa 11. A jeruzsálemi Slomó Zálmán Auerbach rabbi úgy vélte12 , hogy az a fűz fa, amelyik kicsit recés, teljes egészében kóser, teljesen egyenértékű a sima levelűvel. A rabbinikus irodalomban nem találtam sehol pontos definícióját annak, hogy mi az, ami már olyannak számít, mint a fűrész fogai, és mi az, ami csak barázdált, mint a sarló. Él azonban Izraelben egy jemeni származású tudós, Zohar Amar, aki a Bár Ilán Egyetem professzora és a szakterülete a Bibliában és a Talmudban található különböző dolgoknak, állatoknak, növényeknek, ásványoknak, tárgyaknak az azonosítása. A kutatási eredményei a témában nagyon hitelesek, mivel jesivát is végzett és tudományos ismeretei mellett komoly rabbinikus tudása is van. Ő megvizsgálta azokat a sarlókat és fűrészeket, amelyek a talmudi időkből származnak, és a következőket állapította meg13 : „A sarlóknak (több fajta van) nincsenek barázdái, vagy relatív nagyon kicsik: 0,5-1,5 mm mélyek... ezzel szemben a fűrész olyan tárgy, amelynek általában nagy fogai voltak, és ezek jobban elkülönülnek egymástól, mint a sarlóéi: 2 mm-esek és annál nagyobbak”. A témában érdemes még megemlíteni Smuel Wosner Bné Brák-i rabbi (1913–2015) véleményét14 , esze rint a recék mérete relatív: minél nagyobb a levél, annál nagyobbak lehetnek a recék úgy, hogy a növény továbbra is kósernek tekinthető. Mindezek után meglepő a jeruzsálemi Mose Sternbuch rabbi (szül. 1926) véleménye15 , miszerint csak olyan mértékű recésség fogadható el, ami szabad szemmel nem látható, ez pedig szerinte csak az Egyesült Államokban honos fűzfajtán van, aminek levelei majdnem teljesen simák. Ez azonban ellentmond az elfogadott, ősrégi szokásnak. Most vizsgáljuk meg két, Magyarországon is elterjedt fűzfajtának a kóserságát! KÓSER-E A FEHÉRFÛZ (SALIX ALBA)? A neustadti Sálom rabbi (meghalt 1413 körül) könyvében16 az áll, hogy ő „nem kósernek nyilvánította azt a fűzfát, amelyiknek felvir a neve”. Erre azt írja az egyik fiatal szerző 2019-ben17 : „A Die Flora der Juden (A zsidók növényvilága) című könyv, amely több mint 70 évvel ezelőtt je lent meg egy híres német zsidó nö vénykutató, I[mmánu-HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT 2021 SZEPTEMBER | egység 15 el] Lőwtől, azt írja, hogy ez a felvir a fehér fűz... ez Izraelben nagyon elterjedt a folyók mentén, és ennek az ismertetőjegye, hogy a levél alja nagyon világos. Tudni kell, hogy a neustadti Sálom rabbi szerint ezek semmiképp nem használhatóak”. A magyar olvasó rögtön rá fog jönni, Fehérfűz