Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-09-01 / 146. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2021 SZEPTEMBER 14 valóban el is látogatott a lakásomra, nagyon barátságosan elbeszélgettünk, büszkén mesélt a zsidó gyökereiről és örömét fejezte ki, hogy egy zsidó ünnepi szertartáshoz tud hozzájárulni a tudásával. Hagyott is nálam egy kis jegyzetet, „Elterjedt, hazai fűzfajok” címmel 1. A kutatásai eredményeim váratlanul jól jöttek tavaly, amikor a járvány miatt nem voltak repülőjáratok, senki nem jött Izraelből, hogy az ünnep előtti napokban fűzfaágakat hozzon, és mivel ezek a növények gyorsan kiszáradnak, más szállítási lehetőség nem jött számításba. Így sürgőssé vált, hogy döntés szülessen arról, lehet-e használni a Magyarországon élő fűzfák ágait a mic vára vagy sem. Nemcsak a hazai közösség számára volt ez égető kérdés, hanem Nyugat- és Kelet-Európa sok más városában is. Elterjedt a híre, hogy én sokat foglalkoztam a kérdéssel, ezért nagyon sokan kérték a véleményemet a témában. A Füvészkertbe is ellátogattam, és bár a kért szakértő kísérőm nem értette, miért csak a fűzekre vagyok kíváncsi, nagyon sokat segített abban, hogy ott több fűzfajtát is láthattam. Végül mindezek alapján kiadtam egy ötoldalas, héber nyelvű rabbinikus állásfoglalást a témáról. Ennek az összefoglalóját teszem most közzé magyar nyelven. *** Szukkotkor, a sátrak ünnepén tórai előírás a négy növényből álló ünnepi csokor lengetése. Azt írja a Tóra 2: „Vegyétek magatoknak az első napon díszes fa gyümölcsét, pálmaágakat, sűrű lombú fának ágát és patakmenti fűzfaágakat, és örvendezzetek az Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt hét napig”. A Talmud 3 be is azonosítja ezeket a növényeket: etrog (citrus medica), luláv (talán inkább datolyapálma ága), hádász (mirtuszág) és árává (fűzfaág). Ma imonidész4 kihangsúlyozza, hogy a növények beazonosítása egy élő hagyományon alapul, ami nemzedékről nemzedékre hagyományozódott Mózes óta (háláchá löMose miSzináj ), és ezzel kapcsolatban kétely soha nem merült föl. A ’90-es években Szukkot, a sátrak ünnepét megelőző napon az ünnepi csokorhoz szükséges fűzfaágat általában a Kazinczy utcai zsinagógából hoztuk (sajnos ez a lehetőség azóta megszűnt), de volt, hogy megkértem egy kedves, 15 év körüli tanítványomat, Köves Slomót, hogy hozzon nekünk, mire ő elment a Ligetbe, és hozott néhány ágat, amit felhasználtunk a micvára. Később felmerült bennem a kérdés, hogy ez a fajta fűz ág kóser-e az ünnepi csokorhoz, ezért igyekeztünk mindig Izraelből hozatni erre a célra előre becsomagolt ágakat. Ettől kezdve érdekelt a téma, és alaposan át is tanulmányoztam az eltelt időben a fűzfajták kérdését. Azóta is hálás vagyok az időközben elhunyt Bálint Györgynek, a növények híres szakértőjének múlhatatlan segítségéért. Mikor Bánki Artúr kollégám felhívta őt a nevemben, hogy megkérdezze, tudna-e találkozni velem, az akkor 95 év körüli Bálint gazda rögtön rávágta, hogy örömmel felkeres, hogy bemutathassa nekem a témát. Pár nap múlva egység | 2021 SZEPTEMBER 14 FOTÓK: DEMECS ZSOLT Recés levelek, vörös vesszők: mitől kóser egy fűzfajta? Ne rázzad, gyerekem, nem lülef! – hallottuk gyakran gyerekkorunkban, ha valamivel indokolatlanul összevissza hadonásztunk. A lülef, vagyis a luláv, a négy növényből összeállított csokor nagy becsben álló tartozéka a Szukkot ünnepének. A növények beszerzése számos akadályba ütközhet, így érthető, hogy azt az elemet, a fűzfaágat, ami Magyarországon is megterem, helyi forrásból szeretnénk beszerezni. De vajon megtehetjük-e? OBERLANDER BÁRUCH ÍRÁSA JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ
