Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-08-01 / 145. szám
egység | 2021 AUGUSZTUS 10 HOHMECOLÓ | IZRAEL Ez áll Mózes harmadik könyvében (25:2 7.): „Ha bementek az országba, melyet én nektek adok, akkor tartson a föld szombatot az Örökkévalónak. Hat éven át vesd be meződet és hat éven át mesd meg szőlődet és takarítsd be termését. A hetedik évben azonban szombati nyugalom legyen a föld számára, szombat az Örökkévalónak; meződet ne vesd be és szőlődet ne mesd meg. Aratásod utónövését ne arasd le és metszetlen szőlődnek bogyóit ne szüreteld le; szombati nyugalom éve legyen a föld számára. És legyen a föld szombatjának termése nektek eledelül; neked, szolgádnak, szolgálódnak, béresednek és lakódnak, kik nálad tartózkodnak; meg barmodnak és a vadnak, mely országodban van, legyen minden termése eledelül”. Az Örökkévaló tehát hétévente egyszer minden mezőgazdasági munkát megtilt Izrael országában. A sábáthoz hasonlóan, amikor hat dolgos napot követ a pihenőnap, a smitá esetében hat vetésselaratással töltött év után következik a teljes éven át tartó tartózkodás a földműveléstől. Mózes második könyve (23:10–11.) a smitá még egy fontos aspektusát világítja meg: „Hat éven át vesd be földedet és gyűjtsd be termését. A hetedikben pedig engedd ugarnak és hagyd el, hogy egyék (termését) néped szűkölködői, és amit meghagynak, egye meg a mezei vad; így tegyél szőlőddel és olajfáddal”. A szombat évnek tehát létezik egy szociális oldala is: felhívja a figyelmet a nélkülözőkre. A magától megtermett, hetedik évi termés gazdátlan. Aki hiányt szenved valamiben, fizetség nélkül ehet belőle. E fenti előírások nem csupán jó tanácsok. A smitá elhanyagolásáért szigorú büntetést helyez kilátásba a Tóra (3Mózes 26:33–25.): „Benneteket pedig elszórlak a népek közé és kardot rántok mögöttetek; így lesz országotok puszta, városaitok pedig romokká lesznek. Akkor lerója a föld szombatjait pusztasága egész ideje alatt, ti pedig lesztek ellenségeitek országában; akkor nyugszik a föld és lerója szombatjait. Pusztasága egész ideje alatt nyugszik, amiért hogy nem nyugodott szombatjaitokon, midőn laktatok rajta”. A szombat évben végzett mezőgazdasági munka az Izraelből való kiűzetést vonja maga után. A föld visz szaköveteli a nyugalmat, melyet nem kapott meg, amíg zsidók népesítették be. Első olvasatra talán nem könnyű megérteni, hogy mi szükség van egy ilyen sok nehézséggel és komoly áldozatokkal járó parancsolatra. Vajon mi az Örökkévaló akarata a smitá előírásával? Maimonidész (Mose ben Májmon rabbi, 1138–1204), a zsidó világ egyik legnagyobb törvénymagyará zó ja két okot sorol fel a Tévelygők út mutatója című művében (3:39.). Az egyik a fent említett jótékonyság, a szegényekre való odafigyelés fontossága. A másik pedig a termőföld minőségének javítása. Az ugaron hagyott, bevetetlen föld tápanyagot halmoz fel, így az elkövetkező években ismét bőséges termést biztosít. Egy másik bölcs, Don Jicchák Ábárbánel rabbi (1437–1508) jogos megjegyzést tesz ez utóbbi állítással kapcsolatban: ha a termelésre fogott föld évről évre veszít erejéből, akkor nyilván a hatodik évben adja a legkevesebb hozamot. A Tóra mégis azt ígéri, hogy a smitá előtti évben a föld háromszor annyi termést ad, mint máskor! Az ellentmondás feloldását Mózes harmadik könyvében (25:20 21.) találjuk: „Ha pedig azt mondjátok: Mit eszünk majd a hetedik évben, íme, nem vetünk és nem takarítjuk le termésünket? Én rendelem áldásomat számotokra a hatodik évben és meghozza a termést három évre”. Isteni csoda tehát a smitá megőrzésének jutalma. Az Örökkévaló áldása megsokszorozza a legyengült termőföld erejét. A nincstelenek ellátása kapcsán is felmerülhet egy fontos kérdés: ha a hetedik évi termés gazdátlan és a szegények ellátását szolgálja, talán logikusabb lenne még többet dolgozni a földeken, hogy a nélkülözőknek több termés jusson?! Áháron Lichtenstein rabbi (1933–2015) szerint a munkatilalom célja nem csupán a szegények megsegítése, hanem a földtulajdonos alázatossá tétele is. Azzal, hogy a parlagon hagyott földjén, emberi beavatkozás nélkül megtermő gyümölcsöt a rászorulók A SMITÁ ÉV: AMIKOR A SZENTFÖLD MEGPIHEN A Tóra egyik legösszetettebb és legtöbb szabályból álló törvénye az Izraelen kívül talán kevésbé ismert szombat év, a smitá előírása, mely most Ros hásánákor köszönt ránk. Ebben az évben tilos megművelni Izrael földjét, csupán annyit tehetünk, hogy megóvjuk a növényeket a pusztulástól. A föld gazdátlanná válik, ám a maguktól megtermő gyümölcseit fogyaszthatjuk. Ezen terményekre azonban különleges szabályok vonatkoznak, mert magukban hordozzák a hetedik év szentségét. NAFTALI DEUTSCH ÍRÁSA
