Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-08-01 / 145. szám
egység | 2021 AUGUSZTUS 8 HOHMECOLÓ | IZRAEL dasági hadviselés volt az, ami megteremtette a „startup nemzetet”. A neves brit történész, Arnold Toynbee kihívásválasz elmélete szerint a civilizációk a kihívásokra adott kreatív válaszok által fejlődnek. Izrael első éveiben ezek a kihívások az élet minden területén éreztették hatásukat, a banálistól kezdve a rendkívüliig. A „BEN GURION”-RIZS Mi lehet banálisabb egy kiló rizsnél? Kevés dolog, tekintve, hogy napjainkban éppen ez a gabonaféle vált az üres beszéd szinonimájává. Izrael első évtizedében a rizshiány súlyos gasztronómiaigazdasági válsággal fenyegetett. Az arab bojkott sújtotta fiatal ország egyszerűen nem rendelkezett se valutával, se megfelelő hitellel a rizsimport megoldására. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy néhány év leforgása alatt hétszázezer zsidó menekült érkezett azokból az afroázsiai országokból ahol a rizsevésnek gyökeresmagvas hagyományai vannak. A kialakuló társadalmikulturális feszültségeket továbbélezte egy foko zódó gasztronómiai verseny a nyu gat búzája és a kelet rizse között. A rizsválság időzített bombája egyre fenyegetőbben ketyegett. Ha meg akarjuk érteni Ben Gurion politikai filozófiáját, a kreativitás, a kompromisszum és a csodavárás keverékét, akkor csupán egyetlen egy dologra van szükségünk. Egy kiló tarhonyára. Arról nem szól a fáma, hogy az „Öreg” ismertee a magyar konyhaművészet klasszikusát. Az viszont elégé közismert tény, hogy 1953ban Ben Gurion felkérte az Osem céget, hogy próbáljanak búzából rizst készíteni. Az eredmény, ami „Ben Gurionrizs” néven híresült el, páratlan sikert aratott, és a ptitim azóta megtalálható az óvodákban, a hadsereg tábori konyháiban és a legtrendibb nyugati éttermek étlapján is. HADIIPAR HÁZTÁJIBAN A gabonaféléken túl hasonló folyamat zajlott le a hüvelyesek terén is. A ’20as évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy itt nem babra megy a játék, és a babon kívül egyéb hüvelyesekre is A Siratófal kegyetlen zsidó gyarmatosítói valószínűleg komoly erkölcsi csapásként élik majd meg, hogy útban a Kotel felé nem élvezhetik többé a Ben and Jerry’s-féle Chunky Monkey léleknemesítő hatását. Az is elképzelhető, hogy a HäagenDazs kúra gyötrelme lassan rákényszeríti őket arra, hogy elgondolkodjanak morális értékrendjük tarthatatlanságán. Még az sem kizárt, hogy ez a keménynyakú népség egyszer majd megnyitja a szívét, és Cohen meg Greenfield urak tanítása termékeny talajra talál. Az aranykor kapujából visszatekintve senki sem fog megakadni azon, hogy voltak idők, amikor a Fagylaltkirályok feltétel nélkül osztották a fagylaltot még a kutyáknak is (tökmag, illetve mogyoró ízekben), de a zsidóknak kizárólag a megfelelő telekkönyvi kivonat bemutatása ellenében. Nem kizárt, hogy mindez egyszer valóssággá válik. Másrészt, ha a történelmi tapasztalatból kiindulva próbáljuk megjósolni a fagylaltválság kimenetelét, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a Ben and Jerry’s-féle bojkott megvetette egy új izraeli jégkrémnagyhatalom alapjait. Az elmúlt másfél évszázad során, a Jisuvnak és később Izrael Államának a tiltások, embargók és bojkottok egész sorával kellett szembenéznie. Paradox módon ahelyett, hogy csírájában fojtotta volna el a zsidók harcát az önrendelkezésért, ez a gazA TARHONYÁTÓL A VADÁSZBOMBÁZÓIG: Hogyan teremtették meg az embargók és a bojkottok a „startup nemzetet”? A Ben & Jerry’s, amerikai fagylaltgyártó, mely gyárral rendelkezik Izraelben is, Twitter-oldalán jelentette be, hogy megszünteti termékeinek értékesítését „a megszállt palesztin területeken”. A BDS mozgalomnak behódoló cég döntése nagy vihart kavart és számos kritika érte. De hogyan hat Izraelre egy ilyen bojkott? ROBERT C. CASTEL ÍRÁSA HOHMECOLÓ | IZRAEL
