Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-07-01 / 144. szám

KILE | KULTÚRA egység | 2021 JÚLIUS 22 a mesterembereknek már ekkor szembesülniük kellett azzal, hogy a kedvezőtlen talajviszonyok miatt – a Duna hordalékaira épült – munkájuk aligha lesz maradandó. Pár évtizeddel később – mivel a falak megrepedeztek – akkori hatósági döntés értelmében le is kellett bontani az épületet, bár a falak nagy része megmaradt. ÓBUDA FELLENDÜLÉSE Buda árnyékában és Pest fellendülése előtt Óbuda hal­latlan fejlődésen ment keresztül. A földet birtokló, jó pénzért engedékenységet mutató és lehetőségeket biz­tosító Zichyékkel az átlagnál jóval gördülékenyebben tudtak egyezségre jutni lengyel, német és morvaországi betelepülő zsidó családok, akik itt tudtak önálló gazda­sági vállalkozásokat kialakítani. Az óbudai „zsidó batyuzók” vásári és üzleti kereske de­lemmel is foglalkoztak. Többek között cukor, gyapjú és bá ránybőr eladására is engedélyt kaptak, és több iparos is megvethette lábát a településen, ahol a selyemfeldol­gozás, kékfestés és idővel a textilgyártás fontos egységei is (például a Goldbergerék legendás textilgyára) kiala­kulhattak. Sokak szerint ennek a generációnak későbbi le származottaiból kerülhettek ki azon vállalkozó-keres­kedő rétegek, akik később Pest kereskedelmi és ipari éle tének első zsidó generációjához tartoztak, és amely – grandiózus terveivel, anyagi fedezetével – elévülhetet­len érdemeket szerzett Budapest mai arculatának meg­teremtésében. Akkoriban pedig még Óbudán szegényes, elsősorban földszintes épületek voltak jellemzőek, hatalmas anyagi áldozatába került a közösségnek, hogy egy ilyen fényes zsinagógát építtessen magának. De a tagság – amely­nek létszáma 1919 és 1929 között már 5500-ra nőtt! – többször is bebizonyította, hogy saját prosperálását a nemzet érdekeivel összhangban képzelte el. Gyakran ki­tűnt áldozatkészségével is. Például a Nemzeti Múzeum alapításához a hívek 2625 forinttal járultak hozzá, 1848-ban pedig minden templomi ezüstjüket felajánlották a szabadságharc támogatására, sőt 50 lovast is kiállítottak teljes felszereléssel a forradalmi haderő erősítésére! A szépen gyarapodó közösség fényes hitéleti eseményei és szépséges zsinagógája nem másnak, mint a császár hely­tartójának számító József főhercegnek is kedves volt, a nádor nem egyszer külföldi vendégei előtt a helyszínen büszkélkedett az óbudaiakkal. ANNYIAN VANNAK, MINT... Az, hogy ma Óbudán közös tanulásokkal, gyermekfog­lalkozásokkal, közéleti rendezvényekkel, szociális prog­ramokkal és ünnepi összejövetelekkel próbálják minél vonzóbbá tenni az együttlétet, szintén egy dicső örök­ség folytatása. Az óbudaiak már 1780-ban megnyitották saját zsidó kórházukat, alig négy évvel később pedig nyilvános népiskolájukat is, amely Magyarországon az első világi zsidó iskola volt, de évekkel később az ország első zsidó óvodáját is itt adták át. A következő több mint 150 évben gazdag közösségi élettel és kimagas­ló vallási vezetőkkel valódi aranykorát élhette a helyi zsidóság. Egy régi városi mondás – amelyet Haraszti György professzor idézett egy 10 évvel ezelőtti tanul­mányában – szerint: „Annyian vannak, mint Óbudán a zsidó gyerekek...”. Minden idillinek látszott. Egészen a 20. század közepéig... A holokauszt miatt több mint háromezer hittestvérrel maradtak kevesebben. És bár Perlaki Katalin – aki nekünk mesélt vissza­emlékezésében egy pillanatra szomorkásan állapította meg, hogy „Sajnos kevés idős jár hozzánk...”, természetesen örül annak, hogy mára ismét állja a régi mondás: „... mint Óbudán a zsidó gyerekek...”. Sőt, az ő esetében már a dédunokák is! Kati néni ugyanis azon kívül, hogy minden héten igyekszik ott lenni Óbudán, mára egyik lányunokája révén – aki a szentendrei rabbi feleségeként immáron hivatalosan is rebecen – dédnagymamaként is láthatja, hogy „tele vagyunk a fiatalokkal, akik, hála Istennek, járnak vissza mert sok-sok érdekes oktatási, hitéleti, társasági és gyer­mekprogram szerveződik számukra”. A ZSINAGÓGA FELÉLESZTÉSE A 2010-ben indult reneszánsz – a zsinagóga ekkor ke­rült az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) használatába – előtt azonban több mint fél Óbuda 200 Az épület erősen leromlott állapotában

Next

/
Thumbnails
Contents