Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-07-01 / 144. szám
2021 JÚLIUS | egység 23 KULTÚRA | KILE Óbuda 200 a díszes falakat, ezzel elmondhatja magáról, hogy részt vett a zsinagóga restaurálásában. A munkálatok egyik első fázisaként szenzációszámba ment, ahogy 25 ezer aprócska Dávid-csillagot fedeztek fel az épület mennyezetén, majd hozták pompázatosan helyre az akkurátus mestermunkával. Klára egy olyan kincs birtokában van, amely visszaidézi a zsinagóga 180 évvel ezelőtti legendás történetét is. Az 1838-as nagy dunai árvíz ugyanis nem kímélte a zsinagógát sem. A víz egészen a tóraszekrényig ért, de a hívek sváb polgártársaikkal közösen ladikkal eveztek be a templomba, hogy megmentsék a szent írásokat. Az ország egyetlen héber feliratos árvízjelző tábláját később ismeretlen körülmények között az Esztergomi Duna Múzeum szerezte meg, ahonnan nem kis küzdelem árán Ambrus Klárá nak legalább az eredeti másolatát sikerült visszaszereznie a közössége számára. FOLYAMATOS ÉPÍTKEZÉS A közösség, amelybe nyolc évvel ezelőtt került Erdős Judit és immár öt éve „hivatalos háziasszonya”, opera tív vezetője a zsinagógának. „Mióta itt vagyok, állandóan épülünk-szépülünk. Sokan, akik először járnak nálunk, talán úgy érezhetik, hogy a zsinagóga felújítása egy befejezett történet. Próbáljuk minden vendégünk számára maximálisan kényelmessé tenni a közösségi tereinket, de az igazság az, hogy még időre van szükségünk”. A zsinagóga mindennapi működéséért felelős Erdős Judit szerint az épület fontosabb belső tereiben – az imateremben és az kidusteremben – minden készen áll arra, hogy egy remélhetően vírusmentes közeli jövőben újrakezdhessék azokat a programjaikat, amelyekkel az elmúlt évben alig nyithattak a nagyközönség felé. A hétfői férfi és keddi női tanulások mára már több tucat érdeklődőt vonzanak a zsinagógába és a hét más napjain kulturális, közéleti és kulináris programokkal is készülnek. Nem is beszélve a nagyszerű gyermekprograévszázados mostoha sors jutott a szebb napokat látott épületnek: ahogy Perlaki Katalin visszaidézte, 1952-ig még lehetett hitoktatás, de utána már csak állami fenyegetések közepette élhették meg zsidóságukat a családban. 1956 után szinte végleg elárvult a közösség. A forradalom utózöngéje a megmaradtak egy jelentős csoportját is emigrációra késztette, így már csak egy nagyon kis létszámú tagságot érhetett sokként amikor a kommunizmus egyetlen megmaradt hivatalos zsidó szervezete, a MIOK (Magyarországi Izraeliták Országos Képviselete) a fejük felett eladta zsinagógájukat az államnak. Innentől kezdve raktárhelyiségként, díszlettárként és televízióstúdióként használták a szent teret, amelynek állapota rohamosan amortizálódott. Közösségi finanszírozás és adományok mellett a magyar állam támogatásával és nemzetközi pályázatok sorozatával sikerült elérni, hogy 2010 és 2016 között hatalmas renoválási munkálatokkal biztonságos körülmények között méltóságteljes átalakulás menjen végbe az épületben. Miközben Köves Slomó rabbi vezetésével gya rapodni kezdett a létszám, statikailag megerősítették a zsinagógát, felújították a tetőszerkezetet és kicserélték a csúcsdíszeket is, ami a Balanced Engineering Kft. menedzsmentjébe tartozott. Velledits Lajos restaurátor, Szécsi Zsolt építész és Somlai Tibor belsőépítész hármas munkája ma is megérdemel minden tiszteletet. A lepusztult, rossz állapotú falakat néhol tégláig le kellett verni, hogy a kétezer négyzetméteres díszesen festett falfelület restaurálásához hozzáfoghassanak a mesterek. A szakemberek hez alkalomadtán a zsinagóga adminisztratív munkatársai közül is csatlakoztak. Például Ambrus Klára, aki nek példája igencsak különleges. Klára csaknem 10 éve dolgozik Óbudán: amolyan mindenes, aki idegenveze tői feladatokat is ellát. Az ő keze munkája is ott van a falakon, hiszen volt alkalom, amikor maga is festette
