Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-07-01 / 144. szám
2021 JÚLIUS | egység 21 KULTÚRA | KILE ként működő településen mintegy 4000 katolikus sváb mellett 3210 zsidó élt. Számukra tehát dukált egy patinás épület. Ezt aztán kevesebb mint másfél év alatt meg is valósította az ambiciózus közösség. 1821. július 20-án ünnepélyes keretek közepette avatták fel Landherr András tervei alapján az egész Habsburg monarchia akkori legnagyobb zsinagógáját. A kívülről klasszicista, belsejét tekintve barokk stílusjegyekre emlékeztető templomnak kora egyik leghíresebb rabbija, Münz Mózes lett a szellemi vezetője. A gáon ekkor már csaknem három évtizede szolgált Óbudán – tekintélyét mutatja, hogy Pest vármegye hitközségei, és rabbijai felett is gyakorolt felügyeletet – és még egy újabb 10 évig – kolerajárvány miatti haláláig – lehetett a közösség rabbija. Sírja Óbudán a mai napig zarándokhelynek számít. A 200 évvel ezelőtt átadott zsinagóga régészeti leletek alapján egy korábban ugyanazon a helyen felépített zsinagóga maradványaira épülhetett, sőt meglehet, kettőjére. (1947-ben még azt is megállapították, hogy az épület alapfalai római épületmaradványokon állnak.) Mert Óbudán csaknem 100 évvel korábban, 1727-ben a Zichy grófék engedélyével már működhetett imaház. Ezt a zsinagógát kutatói vélekedés szerint 1767-69 között Nepauer Máté tervei alapján tovább-bővítették, de „Sajnos kevés idős jár hozzánk...” – panaszolta örömtelin az Óbudai Zsinagóga mai közösségének összetételével kapcsolatban a 80 éves Perlaki Katalin, akinek családja évszázados múltra tekint vissza Óbudán. Nagyszülei és szülei is a közösség köreiben, e zsinagóga falai között házasodtak, és ő maga a második világháború előtt még gyerekként járt először az idén 200 éves zsinagógában. Rajta kívül nem sokan maradhattak, akik több mint 75 év után is tagjai az ország egykori legnagyobb zsidó templomkörzetének. Ellenben ma aligha találni olyan zsinagógát Magyarországon, ahol ennyire eredményesen szerveződne az utóbbi években egy aktív, fiatal közösség. A most nyáron születésnapos épület, amelynek a tervek szerint szeptemberben nyilvános ünneplése sem marad majd el, egy olyan közösség otthona, amelyik az elmúlt évtizedben a leglátványosabb fejlődésen ment keresztül. Az, hogy nagyobb ünnepekkor a csilláron is lógnak és 6-800 ünneplő is összejön, nem hagyományok nélküli a Lajos utcában. A ZSINAGÓGA MEGALAPÍTÁSA Építésekor, a 19. század első felében az óbudai zsidóság az ország legnagyobb közössége volt. Az önálló város-KI MIT TUD SÜSÜ „SZAKRÁLIS SZÁMŰZETÉSÉRŐL”? A múlt példája kötelez. Az ország ma is működő legrégibb, egykoron legnagyobb zsinagógája 200 éves lesz a nyáron. Az óbudai sikersztori folytatódik. Folyamatosan fejlődő, fiatalodó közösség készül ünnepelésre a Duna parton. WALLENSTEIN RÓBERT ÍRÁSA FOTÓK: WALLENSTEIN RÓBERT, EMIH ARCHÍVUM
