Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-07-01 / 144. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2021 JÚLIUS 16 tagú bíróság ítélhet az emberek fölött. (Bizonyos esetekben még egy 71 tagú bíróság is összeülhet10 .) A SZMICHÁ FELHATALMAZÁS Amikor azonban vallási kérdésekről van szó, akkor egy bíró egyedül is dönthet (pl. kóser-e egy étel, szabad-e valamit megtenni szombaton, használható-e a tfilin stb.) Ezt a bírót nevezzük héberül ráv nak, illetve rabbinak. Ahhoz, hogy valaki betölthesse ezt a szerepet, megfelelő tudással kell rendelkeznie és meg kell kapnia a felhatalmazását (szmichá t) egy vagy több idősebb, ta pasztaltabb rabbitól. Az első szmichá t az Örökkévaló adta Mózesnek, ő pedig ezt továbbadta a következő generációnak, felhatalmazást adva nekik, ők pedig továbbadták azt a tanítványaiknak és így ment tovább nemzedékről nemzedékre 11. Addig, amíg ez a lánc nem szakadt meg, három dologra adhatott felhatalmazást egy szmichá 12 : 1. vallási kérdésekről való döntéshozatal, 2. pénzügyi vitás kérdések eldöntése, 3. büntetőjogi kérdésekben való ítélkezés, ami tartalmaz za pénzbírság13 , botozás 14 és halálbüntetés kiszabását is 15 . Idővel a lánc megszakadt és már senki nem rendelkezett az eredeti, Mózestől származó szmichá val. Ennek egyik oka, hogy a rómaiak minden erővel próbálták meggyengíteni a zsidók önrendelkezési jogát és erővel léptek fel a felhatalmazó rabbikkal szemben. A Talmudban16 olva sunk olyan esetről is, amikor a szmichá átadásáért halálra ítélték azt is, aki adta és azt is, aki kapta, ezenfelül pedig a települést, ahol megtörtént az átadás, lerombolták. A MAI SZMICHÁK KIALAKULÁSA ÉS JOGKÖRE Az eredeti szmichá megszűnésének idejében létrehoztak a bölcsek egy újabb szmichá t. Ahhoz, hogy valaki ezt meg MÓZESTÕL A PRÓFÉTÁKON ÁT A KIRÁLYSÁGIG Kezdjük az első rabbival, Mózes mesterünkkel, aki teljhatalommal rendelkezett a zsidó nép fölött. Rabbi volt, aki vallási kérdésekben döntött1 , bíró, aki ítélke zett a vitás ügyekben2 , próféta, aki Isten szavát köz vetítette és királyi hatalmat is gyakorolt3 . Tanítványa és utódja, Jehósua nyitotta meg az utána következő generációk sorát, akik hasonlóképpen nagy hatalommal rendelkeztek, egészen Sámuelig bezárólag. Ekkor ugyanis megtörtént az első szétválasztás „állam és egyház” között és különvált egymástól a királyi szerep a prófétáétól4 . Természetesen ez nem egy, a modern korból ismert szétválasztás, hiszen a zsidó király feladata elsősorban az volt, hogy betartassa és végrehajtsa a tórai törvényeket 5. A PRÓFÉCIA ÉS A KIRÁLYSÁG MEGSZÛNÉSE UTÁN FENNMARADT A BÍRÓSÁG Valójában a szétválási folyamat már Mózes idejében megkezdődött azzal, hogy apósa, Jitro javaslatára és az Örökkévaló jóváhagyásával a bírósági rendszert épített ki6 . Így Mózesen kívül kijelöltek nagy tudású bírákat, akik válaszoltak kérdésekre és ítélkeztek az emberek ügyeiben. (Külön kérdés az, hogy Mózes ezek után is jogosult volt-e egy személyben ítélkezni, vagy ekkortól csak a bírósági rendszeren belül dönthetett a többi bíróval együtt7 ) A II. Szentély fennállásának elején a prófécia megszűnt8 , majd a Szentély lerombolásával a királyság is. Az egyetlen intézmény, ami fennmaradt, az a bírósági rendszer volt. Ez a rendszer két részre oszlik9: vitás pénzügyi kérdések esetén háromtagú bíróságra van szükség, ahol pedig büntetőjogi kérdéseket tárgyalnak, ott csak egy 23 Rabbiavatás a budavári zsinagógában (2019. DEMECS ZSOLT FOTÓJA) Mire való egy hitközség rabbija? A ZSIDÓ KÖZÖSSÉGEK VEZETÕI SZEREPEI Az év első felében vita alakult ki a zsidó internetes platformokon a zsidó közösségi vezetők szerepéről. Ennek során Oberlander Báruch rabbi a Gut Sábesz magazinban és a zsido. com internetes portálon megjelentetett írásában azt vizsgálta, mit jelent a rabbik kezében levő nagy hatalom, milyen óriási változásokon ment át a történelem során és mi a hitközségek felépítésének hagyományos magyar modellje. OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA FOTÓK: EMIH ARCHÍVUM
