Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-06-01 / 143. szám
JUDAPEST ANNO | JUDAPEST egység | 2021 JÚNIUS 24 A RUMBACH STATUS QUO ANTE MÍTOSZA A Rumbach utcai zsinagóga a neológ építészeti trendtől eltérő, „konzervatív” berendezése és imarendje, ugyanakkor az orthodoxiától való egyértelmű különállása miatt sokakban elterjedt az a tévhit, hogy itt status quo ante közösség lett volna. Ám az állítás olyannyira nem helyénvaló, hogy nem hogy a Rumbach utcában, de egész Budapesten soha nem is volt status quo ante hitközség, ezáltal pedig zsinagóga sem – habár a 20. század elején elindultak erre irányuló törekvések, de azokat 1931-ben a kultuszminisztérium elgáncsolta. 6 A Dohány és a Rumbach zsinagóga közötti különbség árnyaltabbá és jobban érthetővé válik egy 1899-es írás alapján, melyet az akkoriak fogalmaztak meg egy, a téma szempontjából lényegtelen belső konfliktus alkalmával: „Hivatalosan és nem hivatalosan a Dohány utcai Istenházát templomnak, a Rumbach utcait zsinagógának nevezik nálunk. Egy hitközségnek az imaháza mind a kettő, ennek mint annak ugyanaz az elöljárósága, a rabbisága, szervezete és adminisztrációja, de mert az egyiket a hitközségnek ama tagjai látogatják, kik a modernebb iránynak hódolnak, a másikat meg a konzervatívabbak: elnevezték az egyiket templomnak, a másikat zsinagógának. [...] A Rumbach utcai zsinagógában pl. az almemor (a fölolvasó asztal ahol a Szentírásból a hetiszakaszokat olvassák föl, modernebben: az oltár) az imaház közepén van, akár csak az orthodoxoknál; a hívek továbbá kibontott tálisszal imádkoznak, szintén egészen úgy, mint az orthodoxoknál, míg a Dohány utcai templomban a sulhánt, vagy almemort a frigyszekrény előtt he lyez ték el; a hívek az imaköpenyeget csak összehajtva veszik magukra és az imákból is egyiket-másikat kihagyják. Az Isten-tisztelet itt még abban is különbözik a zsinagógáétól, hogy a Dohány utcai templomban mint a legtöbb modern nagyobb templomokban, szombaton és ünnepnapon a kántor és kar énekét orgonajáték kíséri, a Rumbach utcai zsinagógában, csak úgymint az ortho doxoknál, pedig ilyet meg nem tűrnének. Szóval a Rumbach utcai templomban jobban megőrizik a tradíciókat, míg a Dohány utcaiban inkább a modern szellem az uralkodó.” 7 Vagyis csakúgy, mint a Dohány zsinagóga, a Rumbach is a pesti neológ, Síp utcai hitközség alá tartozott, de ide a konzervatívabb neológok jártak, akik a zsinagógai külsőségekben sokkal jobban ragaszkodtak a tradicionális formákhoz. Ahogy pedig az alábbiakban láthatóvá válik, a Rumbach zsinagóga vallási vezetői egyfajta féket, kontrollt jelentettek a pesti neológ hitközségben a túlzott vallási refor mok ellen. HAZAFIAS RABBI SZILÉZIÁBÓL Az új zsinagógával új rabbiszék is keletkezett, melyet elsőként Pollák Eliezer foglalhatott el, röviddel az épület felavatása előtt. Pollák rabbi fiatal korában először a nyitrai (Nitra, Szlovákia), aztán a sókszelőcei (Selice, Szlovákia), majd a galgóci (Hlohovec, Szlovákia) jesivában tanult, de talmudikus tanulmányokat folytatott Miskolcon Wohl Ábrahámnál (?–1841), illetve Óbudán a híres Münz Mózes (1750–1831) rabbi vejénél, akitől rabbidiplomáját is kapta, közben pedig a gimnáziumot is elvégezte. Prágában filozófiát hallgatott az egyetemen. Pestre a porosz sziléziai Inowroclawból (Ino wrocław, Lengyelország) hívták meg. A neológ hitközség vallási éle tében Polláknak nagy szerep jutott a rituális élet felügyelésében és betartatásában, így például a kó sersági kérdésekben ő számított a legfőbb fórumnak. 8 Szónoklatait bár németül tartotta (idős korára egyébként megta nult ma gyarul is), mindenkor erős magyar identitása volt, mutatja ezt az is, hogy még az 1866-os hadjárat ide jén, amikor az inowroclawi kerületi parancsnok követelte tőle, hogy imát mondjon a poroszok győzelméért, akkor ezt Pollák rabbi úgy hárította el, hogy csak azért imádkozhat, hogy „béke legyen, hogy test vér nemzetek egymást ne rontsák”. Amikor számonkérték, hogy miért nem, akkor úgy felelt, hogy születésére nézve magyar, miután Nyitrán látta meg a napvilágot és ezért hazája ellen nem fohászkodhat. 9 1892 őszén Pollák rabbi a 70. születésnapja alkalmából egy saját kezével írt tóratekercset ajándékozott közösségének (ezek szerint a rabbi szófer végzettséggel is rendelkezett), melyet Szimchát Tóra ünnepén avattak fel.10 A korszak ban ő volt a pesti neológ hitközség legszigorúbb tagja, a vallásgyakorlati szemlélete gyakorlatilag az orthodoxiával megegyező volt, így sokan, akik az 1868/69-es zsidó kongresszuson bekövetkezett három irányzatra való szakadást ellenezték, a személyével példálóztak, hogy Pollák rabbi vallási szigora milyen jól megfért Kayserling Májer (1829–1905) rabbi reformokat pártoló gondolkodásával és a Dohány utcai imarenddel. RABBIÜLNÖKÖK 1901 tavaszán, Sávuot ünnepén tartotta meg székfoglalóját Feldmann Mózes (1860–1927) rabbi, akit a néhai Brill Sámuel Lőb (1814–1897) Feldman Mózes rabbi (FORRÁS: MILEV)
