Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-06-01 / 143. szám

2021 JÚNIUS | egység 25 JUDAPEST | JUDAPEST ANNO rabbi helyére választottak meg a neológ rabbitestületbe. Korábban a galántai (Galanta, Szlovákia) ort­hodox hitközség vallási életét vezet­te, ahol az ottani jó nevű jesivát is átvette apósa halála után. Feldmann rabbi nekrológjában írták, hogy ne­ki köszönhető, hogy a pesti hitköz­ség „szakított a neológia jelszavával és a zsidósághoz való visszatérés útjára lépett”. Ő is komolyan vette a kóserság ellenőrzését és betartatá­sát, és miután tanított a Rabbiképző Intézetben, hatással lehetett a leen­dő neológ rabbik vallási nézeteire is. Hevesi Simon (1868–1943) rabbi búcsúztatójában azt mondta, hogy Feldmann „nem csak egy templom­nak, egy csoportnak papja volt ő: lelkipásztora volt az egész hitköz­ségnek, az egész magyar zsidóság­nak, az egész világ zsidóságának”. 11 Pollák rabbi halálával újból fel­merült a rabbikérdés, ráadásul dr. Weiszburg Gyula (1866–1919) rab­bi, aki a hitközség segédrabbijaként és magyar nyelvű hitszónokaként többször is funkcionált a Rumbach ­ban, nem jöhetett szóba, ugyanis ak­kortájt foglalta el a hitközség főtit­kári székét. Azt a főtitkári széket, melyből az akadémista dr. Goldzi­her Ignác (1850–1921) távozott az egyetemi katedrára, Weiszburgot pe dig azért találták alkalmasnak Goldziher pótlására, mert a rabbi vég zettsége mellett jogi diplomával is rendelkezett. 12 AZ ARANYSZÁJÚ RABBI ÓBUDÁRÓL Adler rabbi tanulmányait a paksi, balassagyarmati és pozsonyi jesi­vákban végezte, miközben széles körű világi ismereteket magánúton sajátította el. Rendszeresen publikált külön­böző folyóiratokba, írásai érték- és szem léletformáló jelentőségűek vol­tak. Temetése ritkán látott részvétel mel lett folyt le a Király utca 35–37. szám alatti gyászházból a zsinagó ­gán keresztül a Kozma utcai teme­tőig. A TÁTONGÓ ÛR KITÖLTÉSE Adler rabbi halálával évekig tartó tátongó űr keletkezett, melyet csak 1926. augusztus 15-én tudtak betöl­teni dr. Fischer Benjámin (1879– 1966), addig trencséni (Trenčín, Szlovákia) rabbival.14 Fischer rabbi szigorú és konzervatív alapokon álló programját az alábbiakban fog­lalta össze: „A Tóra örök érvényessége, korok és viszonyoktól és az emberi szel­lem fejlődésétől független, feltétlen kötelező ereje: az a vallásos alap, amelyen állok. Nem ismerem el a múlandó idők, a váltakozó, megbíz­hatatlanul ingadozó, csalók lidérc­fény gyanánt imbolygó, úgynevezett korszellem erőszakos fölényeskedé­sét, sem szent vallásunk harmatfriss és kristálytiszta tanai és igazságai, sem az isteni eszméket kifejező és megjelenítő vallásos cselekedetek, avagy a zsidóság lelkéből fakadt és nemzedékek vértanú-hűsége által megszentelt hagyományos formák felett. Hiszen a szüntelen és soha le nem záruló fejlődési folyamatban lévő emberi szellem, akármely fejlő­dési fokán is, mindig csak részleges igazságokat rejtő, csak feltételes érvénnyel bíró megismeréseit nem helyezhetjük a Tóra örökérvényű abszolút autoritása fölé.” 15 1 Gábor Gyula, „Az ötvenéves Rombach-utcai templom”, Egyenlőség , 1922. 41. évf. 36. szám, 4.; 2 Sisa József, „A Rumbach utcai zsinagóga, Otto Wagner ifjúkori alkotása”, Ars Hungaria , 1982. 10. évf. 1. szám, 43–45. A továbbiakban: Sisa, 1982.; 3 „Különfélék – Zsinagóga-szentelés.”, Pesti Napló, 1872. 23. évf. 227. szám, 3.; 4 „Az izraelita uj imaház”, Magyar Ujság , 1872. 6. évf. 221. szám, 3.; 5 Sisa, 1982: 45.; 6 „A kormány nem engedélyezte a statusquo hitközség alakítását Budapesten”, Egyenlőség, 1931. 51. évf. 13. szám, 8.; 7 „A zsinagóga, mely legyürte a templomot”, Egyenlőség, 1899. 18. évf. 15. szám (melléklet), 1.; 8 „Hirek – Pollak L. pesti rabbiról”, Egyenlőség, 1901. 20. évf. 21. szám, 9.; 9 „Pollak Eliezer rabbi 1822–1905”, Egyenlőség, 1905. 24. évf. 28. szám, 3–5.; 10 „Hirek – Pollák Lázár”, Egyenlőség , 1892. 11. évf. 43. szám, 12.; 11 „Meghalt Feldmann Mózes, a pesti rabbikar nesztora”, Egyenlőség , 1927. 46. évf. 34. szám, 6–7.; 12 „Hirek – A pesti rabbiké rdés”, Egyenlőség , 1905. 24. évf. 20. szám, 11.; 13 „Hirek – Papiktatás”, Egyenlőség , 1907. 26. évf. 35. szám, 7–8.; 14 „Fischer Benjámin dr. f őrabbi beiktatása”, Egyenlőség , 1926. 45. évf. 34. évf. 3.; 15 Fischer Benjámin, „Mi a programom?”, Egyenlőség , 1926. 45. évf. 13–14. szám, 25. 1907. augusztus 30-án iktatták be dr. Adler Illést (1868–1924), addigi óbudai rabbit. A zsinagógában Feld­mann rabbi fogadta új kollé gá ját és ő kísérte a megboldogult Pol lák rabbi helyére. Adler rabbi há romnegyed órás székfoglalóját töb bek között Salamon király szavaira építette – „jobb a közelálló szomszéd, mint a távoli testvér” –, vagyis jó szomszéd­ja akart lenni híveinek, akiknek min­dig segítségükre lehet. A beszédről utólag viccesen azt mondták, hogy csak egy hibája volt, miszerint a hallgatóságnak az utána következő Isten-tiszteleten végig magában kel­lett tartania ovációját. 13 Esküvő a Rumbachban 1938-ból (FORRÁS: FORTEPAN/BOKOR ANDRÁS) Adler Illés rabbi (FORRÁS: MILEV)

Next

/
Thumbnails
Contents