Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-05-01 / 142. szám
egység | 2021 MÁJUS 8 HOHMECOLÓ | KÖZÖSSÉG „Ők tegyenek törvényt a nép között” A ZSIDÓ BÍRÓSÁGOK NAFTALI DEUTSCH ÍRÁSA – Milyen lehetőségei vannak a bét din nek olyan esetben, amikor háláchikus kérdésben kell intézkedni, de az egyik fél nem együttműködő? Gondolok itt például arra az esetre, amikor a férj nem akar getet adni vagy a feleség elfogadni azt, és ezzel megakadályozzák a másik újraházasodását. – Izraelben a rabbinátusnak olyan erős hatásköre van ebben a kérdésben, hogy akár börtönbüntetést is ki tud szabni ilyen esetre. Külföldön erre természetesen nincs lehetősége. Hál’ Istennek nagyon ritka az az eset, ahol tényleg „áll a bál” a felek között és nem lehet dűlőre jutni. Mert a bét din nek mindig nagyon fontos, hogy sikerüljön a vallási válást végigvinni, ha már nem lehet kibékíteni őket. Fontos tudni, hogy a bét din nem tudja elválasztani a házasokat, mert ő nem érintett fél. Ugyanis a házasságnál a vőlegény veszi feleségül a menyasszonyt, a rabbi csak felügyeli a folyamatot és gondoskodik róla, hogy minden törvényes és érvényes legyen. Ezért válásnál a bét din nem elválaszt, hanem a három tagjával gondos kodnak róla, hogy minden törvényes legyen, amikor a két fél különválik. A rabbik nem tudják őket elválasztani az akaratuk ellenére. Ha valamelyik fél húzódozik, akkor megpróbálnak érvekkel hatni rá. Ha mégsem lehet dűlőre jutni, akkor az egyetlen lehetőség, hogy a közösségen keresztül nyomást gyakorolnak rá, pl. nem hívják föl a Tórához vagy bojkottálják az üzletét. Ma már használják a közösségi médiát is. Azonban egyenesen kényszeríteni valakit nem lehet, mert a válás csak akkor érvényes, ha saját akaratból történik (lásd SÁ CM 154:21.). Indirekt kényszert lehet – pl. Izraelben elveszik tőle a jogosítványt, nem temetik el a közvetlen hozzátartozóját, de olyan is volt, hogy valakinek letartóztatták az apját, mint felbujtót. De ez a végső eset, és emellett is folyamatosan kell „szelíd” módszerekkel rábeszélni, kérni. Nagyon sokszor hatékony a rábeszélés, így nagyon kevés a „leláncolt” asszony vagy férj, aki get hiányában nem tud újraháza sodni. De persze egy eset is túl sok. – Ki fizeti a bét din t? – A bét din munkájának nincs díja, ki véve a válásnál, akkor általában szok tunk a felektől 20-20 ezer forin tot kérni, mivel ez hosszú órákat vesz igénybe és több ember sok mun kája van benne. – Milyen kérdésekkel fordulnak a bét din hez? Sólem Áléchemnél és más zsidó íróknál pl. sokszor olvasni, hogy régen a levágott csirkével elmentek a rabbihoz, hogy döntse el, kóser-e. Van ilyenre is példa? – Vannak rutinkérdések a szombathoz, mikvéhez kapcsolódóan és vannak komplikáltabbak. A vallásos zsidónak ugyanúgy meg kell kapnia a kérdéseire a választ, de ma már egy mezei zsidó pl. nem találkozik így a húsvágással, mert az vágóhídon történik. De mondjuk olyan előfordul, hogy húsos összekeveredik a tejessel vagy egy tojásról nem tudják eldönteni, kóser-e vagy sem. Annyiban változott a gyakorlat, hogy nem mindig megy el a rabbihoz az ember, hanem valamikor csak elküld egy képet whatsappon, és a rabbi rögtön válaszol rá... „EZEK A TÖRVÉNYEK, MELYEKET ELÉJÜK TEGYÉL” A Tóra, a zsidóság legszentebb irata alapvetően törvénykönyv, ahogy a szóbeli tan, tehát a Misna és a Talmud is elsősorban jogi szöveg. A bennük lefektetett szabályok határozzák meg a zsidó ember életét a születéstől a halálig, a felkeléstől az elalvásig. A vallási rítusok előírásain kívül a zsidó törvények magukba foglalják az élet minden aspektusát, legyen szó családi kapcsolatokról vagy üzletkötésről, mezőgazdaságról vagy perrendtartásról. Éppen ezért a Tórához ragaszkodó zsidó mindig egy vallási bírósághoz, egy bét dinhez fordul, ha egy másik zsidóval peres ügye támad. (Természetesen ez csak akkor kivitelezhető, ha a másik fél szintén elfogadja a bét din illetékességét.) Ilyen esetben egyenesen tilos világi bírósághoz fordulnia, hiszen azzal az isteni törvények tekintélyét ásná alá. Ennek forrását Mózes második könyvében (21:1.) találjuk, a Mispátim hetiszakasz első mondatában: „És ezek a törvények, melyeket eléjük tegyél” – szól az Örökkévaló Mózeshez. Rási (Slomó ben Jicchák rabbi, 1040-1105.), a Tóra legfontosabb kommentátora a következő magyarázatot fűzi ehhez a Talmud (Gitin 88/b) alapján: „Eléjük [tedd le a Tóra törvényeit], tehát ne a többi nép elé. Még ha tudjuk is, hogy a nem zsidóknak egy bizonyos ügyben azonos törvényeik vannak, mint a zsidóknak, ne menjünk az ő bíróságaikra. Aki a zsidók ügyeit más népek bíróságaira viszi, az megszentségteleníti Isten nevét”. „KIK GYÛLÖLIK A HASZONLESÉST” A bíróságok felállítását Jitró, Mózes apósa javasolja a folyamatos ítélkezéstől megfáradt vezetőnek: „Te pedig szemelj ki az egész népből derék férfiakat, istenfélőket, igaz férfiakat, kik gyűlölik a haszonlesést, és tedd feléjük ezrek tisztjeivé, százak tisztjeivé, ötvenek tisztjeivé és tízek tisztjeivé. Ők tegyenek törvényt a nép között minden időben.” ( 2Mózes 18:21–22.) A fenti idézetből is látszik, hogy mi lyen fontos a bírák erkölcsi fö lé nye. Bölcseink hét olyan tulajdonságot jelöltek meg, melyek elengedhetetlenek e fontos pozíció be töltéséhez: bölcsesség, szerénység, istenfélelem, az anyagiak megvetése, az igazság szeretete, az emberek szeretete és a jó hírnév. Napjainkban minden komolyabb zsidó közösségben találunk bét dint, melyet három, a zsidó jogban széles ismeretekkel rendelkező rabbi alkot. Egykor azonban ennél sokkal összetettebb és sokrétűbb bírósági rendszer működött Izrael földjén, és a legkisebb egységnek számító, háromtagú bét din mellett jelen voltak 23 tagból álló kis szánhedrinek és a legfelsőbb bíróság szerepét betöltő nagy szánhedrin, melynek 71 tagja volt. Az egyszerű bét din azokon a kistelepüléseken működött, ahol a felnőtt férfiak létszáma 120 fő alatt maradt. A FORRÁS: CLASSICALMONUMENTS.TUMBLR.COM
