Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-05-01 / 142. szám
2021 MÁJUS | egység 7 KÖZÖSSÉG | HOHMECOLÓ – Milyen feladatot lát el az itteni bét din? – A Budapesti Ortodox Rabbinátus alapvetően a helyi és az idelátogató zsidók számára biztosítja azokat a – nevezzük úgy – szolgáltatásokat, amelyek elengedhetetlenül fontosak a zsidó vallási élethez. Ilyen például a házasságkötés, válás, betérés, a zsidóság igazolása, a kósersági igazolás, hagyatéki tárgyalás stb. – Kikből áll össze egy bét din? Hányan dolgoznak egy ilyen bíróságon? – Az, hogy egy rabbinikus bíróságon hányan dolgoznak összesen, a kereslet-kínálat elve alapján működik: ha sokan fordulnak a bét din hez, akkor több munkaerőre van szükség, ha kevesen, akkor elég, hogy konkrétan hárman legyenek. És ezen belül is, van, amihez háromtagú bíróság kell, van, amiben egy rabbi is dönthet. Pl. válás esetén a bét din elnöke előkészíti a folyamatot, csak magához a procedúrához kell, hogy ott legyen három rabbi. Egy komplikált szombati kérdés megoldása esetén elvileg egy rabbi is dönthet, bár ajánlatos, hogy konzultáljon olyan kollégáival, akik értenek az adott helyzethez. Én magam is sok kérdést egyedül dolgozok fel, de gyakran konzultálok Hurwitz rabbival vagy sokszor hívom föl a külföldi kollégákat. Vannak egészen speciális kérdések is, pl. egyszer egy get kapcsán felmerült, hogy kell foneti kusan héberre átírni a György nevet. Ehhez olyanokkal kellett konzultálnom, akiknek anyanyelve a magyar. Ebben a helyzetben egyébként Köves rabbi és Nógrádi Bálint véleményét fogadtam el a bécsi Becálel Stern rabbiéval (1911–1988) szemben, aki Érsekújváron született és nevelkedett. – Úgy kell ezt elképzelni, mint egy hivatalt, ügyfélfogadási idővel? – A nagy bét din ekben, ahol sok a mun ka, akár egész nap van ügyinté zés, a kisebbeknél előfordulhat, hogy vannak kijelölt idők. Mesterem, Gávriél Zinner rabbi azonban mindig azt mondja, hogy úgy ta nulta mesterünktől, Grünwald Jó zsef (1903–1984) pápai rabbitól, hogy egy rabbinak nincs félfogadási ide je, állandóan rendelkezésre kell áll nia. Steif Jonatán (1877–1958) a Pes ti Ortodox Bét din elnöke (aki a Kastner-vonattal menekült el Magyarországról) például nagyon szi gorúan meghagyta a családtagjai nak, hogy ha bárki jönne hozzá kér déssel, azonnal szóljanak neki, még akkor is, ha épp lefeküdt pihen ni, mert olyan nincs, hogy a rabbihoz jön valaki, és nem tudja fogadni. Ennek szellemében működik a mi bét dinünk is. Ezzel együtt úgy illik – ha nem sürgős ügyről van szó, amiben azonnal lépni kell –, hogy az ember lehetőleg napközben hívja a rabbit, nem este 10-kor. – Kik fordulhatnak a rabbinátushoz? – A rabbinak minden zsidóért felelősséget kell vállalnia, nem válogathat közöttük és nem szorítkozhat csak a saját közösségének a tagjaira. Tudni kell, hogy a rabbihoz nemcsak konkrét háláchikus „szakmai” kérdésekkel fordulnak, hanem sok magánéleti kérdésekben is kérnek útmutatást. Egyszer egy válást például azzal sikerült megelőznöm, hogy a feleket megtanítottam a kiadásaik figyelemmel kísérésére, és ehhez heteken keresztül ellenőriztem a „könyvelésüket”. A környező országok rabbijai nagyon sokszor hívnak fel háláchikus és közösségi kérdéseket átbeszélni. De nagyon igyekszem a helyi emberekre koncentrálni. Azoknak a rabbiknak, akiknek a közössége nem ortodox zsidókból áll, különösen fontos, hogy legyen bét din , akihez fordulhatnak, mert sokszor az ember tévedésből azt hiszi, hogy az ő érdekükben akár a Sulchan áruch i előírásoktól is bármikor el lehet térni. – Hol van joghatósága egy bét dinnek? – A bét din felhatalmazása a Tórából és a háláchából származik. Ezért csak a zsidóságon belül érvényesek a döntései és értelemszerűen csak olyan zsidók számára, akik elismerik mint a zsidó vallási jog ítélethozóit. Ez azt jelenti, hogy a polgári bíróság és a bét din között nincs kapcsolat, csak abban az esetben, ha egy vitás ügyben utóbbi választott bíróságként is működik. Akkor akár a helyi szekuláris ítélkezésben is végre lehet hajtani a döntéseit. Az általam vezetett rabbinátus döntéseit például az Izraeli Rabbinátus elfogadja, pl. házasság, válás és betérés kérdésében is és ugyanígy külföldön más országokban is érvényesek ezek a döntések. Volt arra is példa, hogy a magyar hatóság kérte a véleményemet, egy szer pl. egy önkormányzat kért tőlem állásfoglalást egy zsidó gyerek oltásának kapcsán, pontosabban az ol tóanyag kóserságának a kérdésben (lásd Egység folyóirat 112. szám 18–20. oldal), vagy korábban Köves Slomóval kö zösen dolgoztuk fel 2003-ban a humángenetika védelmé vel kapcsolatos rabbinikus álláspontot kormányzati ké résre egy törvényjavaslat kapcsán (lásd Zsidó jog és etika 61–69. oldal). Egyébként háláchikusan, ha két zsidónak vitás ügye van egymással, akkor akár közös megegyezéssel is tilos polgári bírósághoz fordulniuk, csak a bét din hez. Ha az tán kiderül, hogy az egyik fél nem együttműködő, pl. nem vallásos, és így fogadja el a bét din hatáskörét, nem jelenik meg az időpontokon stb., akkor a bét din engedé lyezheti, hogy a felperes polgári bírósághoz forduljon (lásd Sulchán áruch CM 26. fejezet). – Vagyis a feleknek partnereknek kell lenniük az együttműködésben? – Igen. Általában mielőtt egy vitás ügy megoldásába kezdek, aláíratom a felekkel, hogy elfogadják a döntésemet. Annak, hogy a döntés után továbbfolytatódjon a vita, nincs értelme. – Hogy zajlik ez Izraelben? Ott erősebb a befolyása, mert a vallási bíróság ugyanúgy állami intézmény, mint a polgári bíróság. Pl. a házasság és a válás csak és kizárólag a bét din hatásköre. Nincs pol gári házasság és válás. Más témában is lehet hozzájuk fordulni, de szintén választott bíróságként.
