Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-04-01 / 141. szám
egység | 2021 ÁPRILIS 12 HOHMECOLÓ | IZRAEL Bné Mose, az „inka zsidók” Ez a perui eredetű csoport semmiféle kapcsolatban nem állt korábban a zsidósággal. Útkeresésük során vették fel a Bné Mose – Mózes gyermekei nevet, de a köznyelvben sokszor inka zsidóknak nevezik őket. CHANA DEUTSCH ÍRÁSA Történetük akkor fonódott össze a zsidó nép történetével, amikor egy észak-perui testvérpár, akik az Andok hegyei közt meghúzódó Cajamarca városában éltek, az 1950-es években spirituális útkeresése során a Tórához és annak törvényeihez érkezett el. Tanulni kezdtek, betartották a Tóra parancsolatait és végül, kitérőket és sok sikertelen próbálkozást követően, sikerült betérniük. A nehézségeket többek között az okozta, hogy a limai zsidó közösség igen elutasítóan viselkedett velük szemben, és sokáig nem tudtak más közösségekkel kapcsolatba lépni és támogatást kapni a betéréshez. ZUBER RABBI, A REBBE KÜLDÖTTE A csoport ekkor már néhány száz főre rúgott, teljes családok kezdtek Sokakat börtönbe vetettek vagy kény szermunkára köteleztek. Összesen egy halálos ítéletet hajtottak végre: egy kolozsvári, unitárius hiten lé vő ötvöst megköveztek, miután kijelentette, hogy ha Jézus visszatérne, meginvitálná egy kiadós kapálásra a szőlőjében. A szombatosok előtt ekkor három út állt: egy részük – gyakran színleg – visszatért az unitárius vagy kálvinista hitre. Őszinteségükről a hatóságok sem lehettek meggyőződve, mert Ábrahám, Izsák és Jákob Istenére eskették meg őket a reversio során. Voltak, akik Törökországba menekültek, hogy megmaradhassanak hitükben. Egy csoportjuk pedig dó kat egyaránt látogatták a máramarosi hászidok, akik se gítettek a rituális vágás és más val lási szükségleteik terén, illetve a kong resszusi hitközségből is érkeztek küldöttségek, köztük neves rabbik is, akik elsősorban nehéz anyagi helyzetükön igyekeztek javítani. Észak-Erdély, így Bözödújfalu a második bécsi döntés értelmében ismét Magyarország része lett, ami igen hátrányosan érintette a térség zsidóságát. A gettósítás idején a szombatosok egy része hivatalosan visszatért az Unitárius Egyház kebelébe, de végül az egész közösséget a marosvásárhelyi gettóba hurcolták. Közülük hatvan embert Botskor Lóránt csendőr alezredes saját felelősségére kiszabadított, de a közösség többi tagjára az a sors várt, mint az akkor már szinte teljes egészében bevagonírozott és Auschwitzba küldött marosvásárhelyi zsidóságra. Végül, szinte az utolsó pillanatban, Ráduly István, Bözödújfalu katolikus plébánosa megjelent a gettóban a kitérési igazolásokkal, és kimentette a szombatosok legnagyobb részét. Voltak azonban olyanok, akik igazolással nem rendelkező családtagjaikat nem hagyták magukra, így a holokauszt áldozatai lettek. A háború után a szombatos közösség többet nem talált magára. A kommunista hatalom szorításában nem sok lehetőség maradt a vallásgyakorlatra, a hatvanas években pedig, amikor Ceaușescu fejpénz ellenében engedte Izraelbe vándorolni a romániai zsidóságot, a szombatosok maradéka is a távozás mellett döntött és a zsidó államban kezdett új életet. Bözödújfalu sorsa is igen tragikusan végződött. 1988-ban, a román dik tátor hírhedt falurombolási prog ramja során, ezt a települést is elárasztották, hogy víztározót hozzanak létre a területén. Az épületek el pusztultak, a lakosság szétszóródott. A szombatos közösségre mind - össze a bözödújfalui gyűjtőtó partján, a Pirító nevű domboldalban mál ladozó temető emlékeztet. úgy döntött, hogy szakít a kereszténységgel, és zsidóként él tovább. BÖZÖDÚJFALU TRAGÉDIÁJA A hivatalos áttérésre az 1868-as emancipációs törvény adott lehetősé get, melynek következtében a Maros megyei Bözödújfaluban (Be zidu Nou) megalakult Európa egyet len prozelita hitközsége. A szé kely zsi-HÍRES BETÉRŐK HELENI KIRÁLYNÕ Heleni egy kis bálványimádó nép királynője volt a polgári időszámítás szerinti első évszázadban. Országa, Adiabene Mezopotámia északi részén terült el. Heleni hét fiával együtt megszerette a zsidóságot, betért, és fiaiból híres tóratudósok lettek. Heleni gazdag királynő volt, rengeteget adományozott nemes célokra. Szarkofágját a XIX. század végén találták meg Jeruzsálemben. Székely szombatosok a Bözödújfalui zsinagóga előtt Heleni királynő szarkofágja
