Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-04-01 / 141. szám
2021 ÁPRILIS | egység 11 IZRAEL | HOHMECOLÓ fejedelem főkancellárjaként sokat tett az új hit terjesztéséért. Saját írásai mellett a zsidó irodalom számos művét fordította magyarra. Legismertebb munkája a zsidó imakönyv teljes magyar fordítása volt, mely a szombatosok között nagy népszerűségre tett szert. Az imakönyv érdekessége, hogy nem a Magyarországon használatos askenáz rítust, hanem a Spanyolországból elüldözött zsidók szfárádi imarendjét követte, mert abban az időben az erdélyi zsidóság többségét az új hazát kereső spanyol zsidók tették ki, továbbá Péchi Simon sok időt töltött Konstantinápolyban, ahol a szfárádi zsidók tanházát is látogatta. Feltehetően az ő műve volt az első olyan, szfárádi rítusú imakönyv, melyet idegen nyelvre fordítottak le. A ZSIDÓZÓK ÜLDÖZTETÉSE A „zsidózó”, azaz az „ószövetségi” szokásokat követő, radikális protestánsok ellen már 1610-ben, a besztercebányai országgyűlésen éles han gon keltek ki és a visszatérést meg tagadók ellen retorziókat követeltek: „Vagynak sokan az országban, kik ... sidó hitet és sidó rítusokat követvén, isten ellen való káromlásokat szólnak. Tetszett azért országrúl, hogy efféle religión valókat az jövendő gyűlésre citáltassa felséged, holott ha ad meliorem mentem nem redeálnak, törvény szerint büntettessenek...” – rögzí tették egy törvénycikkben. A közösség viszonylagos szabadsága I. Rákóczi György hatalomra kerüléséig tartott. A fejedelem 1638-ban, Dés városában perbe fogta őket, illetve a túl messzire merészkedő unitáriusokat. A legfontosabb vádpont ismét a „zsidózás” volt, azaz a tórai A SZOMBATOS CSOPORTOK KIALAKULÁSA A XVI. században, a keresztény reformáció idejében a szabad szellemi ségű Erdélyi Fejedelemségben számtalan, a bibliai zsidó hagyományokhoz visszatérni kívánó, radikális újító felekezet alakult. Ezek egyi ke volt az Unitárius Egyház, mely Isten egységét hirdette és a ke resztények messiását pusztán embernek tekintette. Voltak azonban olyanok, akik ennél is messzebbre merészkedtek, és a Tóra törvényei szerint kezdtek élni. Az eredeti, bibliai előírás szerint a szombatot tekintették pihenőnapnak, tartózkodtak a tisztátalan állatok fogyasztásától, igyekeztek megülni a zsidó ünnepeket és gyermekeiknek héber nevet választottak. Ez a közösség a szombatos nevet viselte. Hol megtűrték őket, hol üldözték, de a holokausztig folyamatosan jelen voltak Erdély középső és északi vármegyéiben. A szombatos tanok a székelység minden néprétegében követőkre találtak, a parasztoktól egészen a főnemesekig. Olykor egész települések váltak szombatossá. Ilyen volt például Kissolymos, Betfalu, Szentdemeter vagy Szenterzsébet. A felekezet alapítójának Gerendi Jánost és Eőssi Andrást tartják. Eőssi fogadott fia volt a rendkívüli műveltséggel bíró, a feljegyzések szerint tizenkét nyelven beszélő Péchi Simon, aki Bethlen Gábor Akik a zsidózás vétkébe estek AZ ERDÉLYI SZOMBATOSOK TÖRTÉNETE A történelmi Magyarország is büszkélkedhet egy, a zsidóságba betért közösséggel, melynek sajnos ma már csak az emléke él. Az erdélyi szombatosok története tragikus fordulatokban bővelkedő szelete a magyar történelemnek. NAFTALI DEUTSCH ÍRÁSA törvények előtérbe helyezése, illetve az, hogy – az unitáriusok egy csoportjával együtt – Jézust bukott messiásnak tekintették, aki nem méltó a vallásos imádatra. Péchi Simonról megállapították, hogy „az szombatot üli meg, noha mindazonáltal is az jobbágyokkal nem dolgoztatott. Disznóhúst és egyéb Mojses ceremóniáiban megtiltott eledeleket nem eszik, húsvét innepében kovásztalan pogácsával él”. A per végén a hitükhöz ragaszkodó szombatosokat fő- és jószágvesztésre ítélték, de végül megelégedtek a vagyonukkal és életüket megkímélték. Bözödújfalu a lerombolás előtt... ... és az elárasztás után FORRÁS: ERDÉLYI NAPLÓ
