Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-04-01 / 141. szám
egység | 2021 ÁPRILIS 10 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM HÍRES BETÉRŐK értekezéseknek sincsen sem mi nyoma. Ennél is problemati kusabb, hogy a levél szerint az áttérés a 7. század közepén történt, ám magát a Kazár Királyságot is ekkor alapították, ráadásul egyetlen független, széles körben megbízhatónak tartott kortárs forrás sem tesz említést a kazár vezetőség zsidó identitásáról. Legalább ilyen zavarba ejtő, hogy a levél szerzőjének érezhetően kevés fogalma van birodalma földrajzi viszonyairól és gazdaságáról. A levél maga egyébként ékes, bibliai idézetekben bővelkedő, arabizmusokkal tar kított héber nyelven íródott, könyvtárat, tele héber könyvekkel. Ezeket aztán fel tudták használni érvrendszerük kidolgozásához, így végül sikerült is a maguk javára eldönteni a vitát. Mindebből egyenesen következett az elit visszatérése őseik hagyományához, ami nem mellesleg a zsidók nagyarányú bevándorlását is eredményezte a Kazár Birodalomba a környező keresztény és muszlim területekről. Mindezzel csupán az a baj, hogy nehéz komolyan venni azt a forgatókönyvet, amely szerint egy kazár katonai parancsnok visszatérése felmenői vallásához olyannyira feldühít két királyt is, hogy haragjukat csak egy vita megrendezésével sikerülhetett lecsillapítani. Az ezen aratott diadalhoz vezető utat pedig nehéz másként látni, mint a zsidó oktatás páratlan jelentőségű diadalát, ugyanis még ha el is fogadjuk a könyvtár megtalálásának mesébe illő történetét, arra már bajosabb épkézláb magyarázatot találni, hogy miként voltak képesek a mély teológiai értekezéseket héber nyelven elolvasni és feldolgozni az eredeti vallásuktól távol került, tanácstalan kazárok. Nem beszélve arról, hogy sem a vitának, sem az azt követő, kazár területekre irányuló nagyarányú zsidó migrációnak nem maradtak fent független forrásból származó dokumentumai – hangsúlyozza Stamp fer. A nem héber nyelvű szövegek is hallgatnak az állítólagos kazár áttérésről. Mindezek ellenére fennmaradt egy-két muszlim szerző tollából származó elejtett megjegyzés a kazár vezetők zsidóságával kapcsolatosan, ám ezen írók egyike sem járt a kérdéses területen, és beszámolóik hitelességét a korszak kutatóinak egybehangzó véleménye szerint is illik fenntartásokkal kezelni. BIZONYÍTÉK A BIZONYÍTÉKOK HIÁNYA Egy nép vagy akárcsak az elit rétegének az áttérése a judaizmusra a legkevésbé sem tekinthető mindennapos eseménynek. Ennek ellenére az állítólagos eseménynek teljességgel hiányoznak a tárgyi bizonyítékai, komolyan vehető beszámolói, ahogy a később keletkezett leírások is nélkülözik a kazárok és a zsidók szokatlan kapcsolatára vonatkozó utalásokat. Ennél is különösebb, hogy a kelet-európai zsidók hagyományos nyelve, a jiddis is híján van a türk eredetre utaló szavaknak. Az egyetlen török eredetű szó, a zűrzavar jelentésű balagan is csak jóval később, orosz-lengyel közvetítéssel vált a zsidó kultúra részévé. Erősen úgy néz ki tehát, hogy a kazár áttérés elmélete nem állja meg a helyét. Az askenáz („német”) zsidóság valóban a Német-római Birodalomból, Észak-Franciaországból és a Rajna völgyéből vándorolt a ke resztes háborúk idején keletebbre és népesítette be Európa keleti felét. Ugyan a kazár származás teóriája sokak számára jelent vonzó vagy éppen kényelmes alternatívát, a történelemmel kapcsolatos állítások valóságtartalmát sohasem az határozza meg, hogy mennyien hisznek bennük. RÁCHÁV, A GYÖNYÖRÛSÉGES Mielőtt a zsidók beléptek az Ígéret Földjére, két felderítőt küldtek előre. A csodálatos szépségű Rácháv (aki örömlány vagy fogadós volt Jerichóban), elbújtatta a kémeket és megvédte őket a városbeliektől. Jutalomból ő és családja is túlélte a város ostromát. Rácháv ezt követően betért a zsidóságba, a férje pedig a nép Mózes által megbízott vezetője, Jehosua lett. Leszármazottaik között a zsidó nép olyan nagyjai sze repelnek, mint Jirmejá (Jeremiás) és Jechezkél (Ezékiel) prófé ta. Történetét Jehosua (Józsué) könyvének második fejezetében olvashatjuk. mintha csak Hászdái ibn Sáprut korá nak Spanyolországában vetették vol na papírra. HÉBER FORRÁSOK: SABRIEL VISSZATÉRÉSE A másik héber nyelvű szöveg, amelyet az első ízben publikálója nyomán Schechter-dokumentumnak ne vez nek, még kevésbé tűnik hite lesnek. Az írás állítása szerint a ka zár vezetőség asszimilálódott ör mény zsidók leszármazottjaiból állt. Eszerint Sabrielnek, a katonai ve zetőjüknek zsidó felesége győzte meg arról a férjét, hogy térjen vissza gyö kereihez. Ez azonban felbőszítette a keresztény macedón királyt és Arábia muszlim urát, akiket csak egy vita megszervezésével tudták kien gesztelni, vallásaik képviselői és a zsi dók között. Utóbbiak tanácstalanok voltak, mígnem csodával határos módon felfedeztek egy elrejtett Rácháv fogadja és elrejti a kémeket, Frederick Richard Pickersgill (1881) Kazár erődítmény feltárása (Mikhail Artamonov légi felvétele, 1950)
